Párizsi vérengzés - Merkel: az iszlám Németország része

2015. január 12., 17:55 forrás: MTI
hozzászólás
Angela Merkel német kancellár hétfőn hitet tett amellett, hogy "az iszlám Németország része".
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:

A kancellár Berlinben a török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve 4 milliós muzulmán vallású közösség él, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff volt államfő megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált. 

Németországban "szívesen látnak" mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül. "Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él" - mondta Merkel. 

Ahmet Davutoglu a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ankarai vezetés a polgárháború elől menekülők hulláma miatt nem zárhatta le a török-szíriai határt, de a hatóságok nemzetközi titkosszolgálati együttműködésben dolgoznak azért, hogy feltartóztassák a Szíriába tartó vagy onnan érkező dzsihadistákat. 

A török kormányfő megerősítette, hogy a párizsi kóser élelmiszerboltban lezajlott túszdráma elkövetőjének élettársa Madridból utazott Törökországba. Megjegyezte, hogy az Ankarának címzett bírálatok logikája alapján akár a madridi vezetést is lehetne hibáztatni, hiszen a spanyol hatóságok sem fogták el a túszejtő élettársát.

A német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke, Hans-Georg Maassen egy hétfői interjúban sürgette a török hatóságokat, hogy tegyenek több erőfeszítést az Iszlám Államhoz (IÁ) vagy más terrorszervezetekhez csatlakozni kívánó személyek elfogásáért. Hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú Ankara közreműködése, mert az iszlamisták 90 százaléka Törökországon keresztül jut el az IÁ ellenőrzése alatt álló szíriai és iraki területekre.

Ahmet Davutoglu ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a török hatóságoknak adatokra van szükségük a külföldi partnerszervezetektől, hogy azonosíthassák és őrizetbe vehessék a gyanús személyeket. Kiemelte, hogy, egy 7 ezer külföldi nevét tartalmazó adatbázist állítottak össze a keresett dzsihadistákról, és már több mint 1500-at letartóztattak közülük.

Angela Merkel azt mondta, hogy a török kormány fontos szövetséges a terrorizmus elleni harcban, és rendkívüli jelentőségű a több mint egymillió szíriai menekült ellátásáért végzett humanitárius munkája. 

A török kormányfő a párizsi vérengzésekről szólva óvott attól, hogy a terrorizmust bárki is összekapcsolja valamely vallással vagy nemzettel. Rámutatott, hogy a törökök sem beszéltek "keresztény, vagy európai terrorizmusról" Anders Behring Breivik 77 halálos áldozattal járó norvégiai vérengzése, vagy éppen a többségében török származású személyek ellen az NSU német neonáci terrorszervezet által elkövetett sorozatgyilkosság esetében.

Hozzátette, hogy Európában nemcsak a szélsőséges iszlamisták terrorcselekményeit, hanem a muzulmánok elleni erőszakot is el kell ítélni. Ankara számára nagyon fontos, hogy a német kormány elhatárolódjon a mecsetek elleni támadásoktól és az iszlamofóbiától - hangsúlyozta a török kormányfő.

Úgy vélte, hogy Törökország uniós csatlakozása olyan "sikertörténet" lehet, amely kifogja a szelet a szélsőségesek vitorlájából, és kérte a német kormány támogatását az uniós tagság megszerzéséhez.

Ezzel kapcsolatban Angela Merkel jelezte, hogy nem változott a véleménye, támogatja ugyan az uniós csatlakozási tárgyalások folytatását, különösen a jogállamiságról szóló fejezet megnyitását, de továbbra is kétségei vannak az ország teljes jogú tagságával kapcsolatban.

Ahmet Davutoglu - aki tavaly szeptember óta vezeti a török kormányt, és az előző kabinetben külügyminiszterként szolgált - hivatalos bemutatkozó látogatáson tartózkodik Berlinben. A kancellárral folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy bevezetik a német-török kormánykonzultáció intézményét. A két kormány 2016-tól rendszeresen, évente tart majd együttes ülést, az első konzultációt Ankarában rendezik meg.

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások