Vasárnap történelmi jelentőségű népszavazást rendeznek Görögországban

Megkezdődött a népszavazás a hitelezők által követelt reformintézkedésekről

Történelmi jelentőségű népszavazás kezdődött vasárnap reggel Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.   

A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.    Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat". "Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe" - mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék "a méltóság és a demokrácia" üzenetét Európának "nem" szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek "büszke nemet" kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik "terrorizálják" őket.    A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék. 


Fokasz Nikosz: nyugalomban és alacsony részvétel mellett zajlik a népszavazás


Teljes nyugalomban, egyelőre alacsony részvétel mellett zajlik Görögországban a népszavazás - mondta Fokasz Nikosz szociológus vasárnap az MTI-nek telefonon Athénból.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának tanára szerint a görög média nem számolt be rendbontásokról, és ő is arra számít, hogy a népszavazás nyugalomban fog lezajlani.   

A délelőtti órákban alacsony volt ugyan a részvétel, de minden összehasonlítás félrevezető lenne, mert Görögországban legutóbb 1974 decemberében tartottak népszavazást. Ráadásul - mondta a szakértő - befolyásolhatja a szavazási hajlandóságot az, hogy nyár van, de nem lehet a reggeli alacsony részvételből bármilyen következtetést levonni az estére vonatkozóan. Fokasz Nikosz szerint nem valószínű, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a 40 százalékos érvényességi küszöböt.   

Leadta már a szavazatát Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök, és azt hangoztatta, hogy a választás eredményétől függetlenül "holnap" egységes Görögországban kell élniük az embereknek. Leadta a szavazatát Alekszisz Ciprasz kormányfő is.   

A szociológus rámutatott arra, hogy az elmúlt napokban többféle közvélemény-kutatás jelent meg, volt olyan amelyik a "nemek", és volt olyan, amelyik az "igenek" győzelmét valószínűsítette, de a különbség minden esetben legfeljebb egy-két százalékos volt, vagyis a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Ha négy százaléknál kisebb lesz a különbség, akkor valószínűleg csak késő éjszaka derül ki, hogy melyik tábor győz.    Fokasz Nikosz szerint önmagában a népszavazás meghirdetése is a polarizáció útjára terelte a görög társadalmat, az erős megosztottságnak pedig eleve "hagyománya" van az országban. Egy görög újságíró nagyon találóan azt mondta, hogy a "nemmel" szavazókat elsősorban a hitelezők politikájával szembeni düh, az "igennel" szavazókat pedig az attól való félelem mozgósítja, hogy Görögország kikerül az eurózónából vagy az Európai Unióból. A szociológus azt mondja, hogy mind a két érzelem további szembenállásnak táptalajává válhat, ezért is volt fontos a köztársasági elnök vasárnapi nyilatkozata a voks leadása után.    A görögszakértő szerint az országban az értelmiség is nagyon megosztott. A Ciprasz vezette Szirizának erőteljes értelmiségi hátországa volt már akkor is, amikor még kis párt volt, és a népszavazás kiírása már ezt a közösséget is megosztotta. A Szirizára szavazó értelmiségiek jelentős része is kockázatos, hibás döntésnek tartja a népszavazás kiírását, szerintük ez még rosszabb helyzetbe sodorja az országot, Athén nem ér el jobb tárgyalási pozíciót a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken. 


Olasz ellenzéki politikusok Athénba utaztak a népszavazásra 

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:  

Beppe Grillo, a jobbközép 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére és Nichi Vendola, a szintén ellenzéki Baloldal Környezet Szabadság (Sel) vezetője is Athénba utazott a vasárnapi népszavazásra, hogy így fejezze ki szolidaritását a görög kormány és nép iránt.

Nichi Vendola az athéni Szintagma téren olasz újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a referendum nem az euróról szól. "A görögök a megszorításokat diktáló Európa és a társadalmi jogokat védelmező Európa között választanak" - fogalmazott az olasz parlament baloldali ellenzékének vezetője.    

Ugyanezen az athéni téren tart vasárnap beszédet Beppe Grillo, aki az M5S olasz és európai parlamenti képviselőinek népes küldöttségével érkezett meg a görög fővárosba. Beppe Grillo szerint a görögöknek nemmel kell szavaznia, hogy visszanyerjék szabadságukat.     "Ha görög lennék, nemmel szavaznék" - mondta Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője. Salvini hozzátette, ő nem utazott el Athénba, mivel olasz politikusként nem a görögök, hanem az olaszok problémáival akar foglalkozni.    Nápoly a görögök mellett áll, Ciprász ne add fel! - írta Luigi De Magistris nápolyi polgármester Twitter-üzenetben. A politikus Pontius Pilatusnak nevezte a szerinte "kezeit mosó" Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.   

Renzi az Il Messaggero római napilapban vasárnap megjelent interjúban kijelentette, hogy az olaszoknak nem kell tartaniuk semmitől, a görög népszavazásnak semmilyen hatása nem lesz az olasz pénzügyi-gazdasági helyzetre. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben az államadósságot tekintve Itália Görögországhoz hasonló helyzetben volt, de az utóbbi évek erőfeszítéseinek köszönhetően Olaszország kilábalt a nehézségekből. Az olasz kormányfő kijelentette: a referendum eredményétől függetlenül, az EU és Görögország közötti párbeszédnek hétfőtől újra kell indulnia. "Amikor a görög bankintézetek előtt síró nyugdíjast látjuk, érezzük, hogy egy annyira jelentős állam mint Görögország, nem kerülhet erre a sorsa" - mondta Matteo Renzi.