A csütörtökön mutatják be az olasz mozik a Saul fiát

2016. január 20., 08:19 forrás: MTI
komment
A Saul fia január 21-től látható az olaszországi mozikban, valamint nyitófilmje lesz a szerdán kezdődő Trieszti Filmfesztiválnak.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

A film római sajtóbemutatóján Röhrig Géza, az alkotás főszereplője az MTI-nek adott interjúban a nyugati civilizáció törékenységére hívta fel a figyelmet, hogy az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei mennyire sérülékenyek.

A film főszereplője, Röhrig Géza szerint a forgatás közben egyáltalán nem az motiválta az alkotókat és színészeket, hogy a Saul fiából sikerfilm legyen. 

"Persze, hogy örülök az Oscar-díjra való jelölésnek, mivel úgy gondolom, hogy a Saul fia fontos film. Leginkább azonban azt szerettük volna, ha sokan látják. Ez sikerült: több mint hetven ország megvette, milliók fogják látni" - mondta Röhrig, aki a film madridi bemutatójáról érkezett Rómába. 

A Saul fiának esélyeiről kijelentette: "Nem foglalkozom az esélylatogatással, nem is értek hozzá. Azok akik értenek hozzá, azt mondják, hogy ennek nincsen tudománya, meglepetések születtek már az Oscar-díjak történetében, vagyis voltak nagy esélyesek, mégse futottak be. Nem fogalmazok meg semmilyen elvárást, az, hogy bejutottunk a legjöbb öt idegen film közé, már nagyon nagy dolog". 

Hozzátette: "az életem, ahogy a rendező Nemes Jeles Lászlóé is, most alárendelődik ennek a filmnek február 28-ig, amikor az Oscar-díjosztással a történet nagyjából véget ér. Addig megpróbáljuk hírét kelteni nemcsak a filmnek, hanem annak, amiről a film szól". Röhrig Géza szerint a Saul fia utolsó üzenet, hiszen a holokauszt túlélői és elkövetői is kihalnak, "a történet és mi is magunkra maradunk". 

"Mint négygyerekes apa azt akartam üzenni a saját gyerekeimnek is, hogy milyen törékeny a civilizáció, pláne a miénk, a nyugati, az úgynevezett euró-atlanti civilizáció. Az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei milyen sérülékenyek, törékenyek. Milyen hamar romba dőlhet egy értékrend, és a film azt a kérdést veti fel, remélhetőleg nagy erővel, hogy min múlik az, hogy valaki extrém körülmények között is ember tud maradni, és min múlik, hogy ha nem" - magyázta Röhrig a Saul fia üzenetét. 

Elmondta, "a film a holokausztot jeleníti meg, de valójában a kegyetlenségről, a népirtásról szól. Arról, hogy adott esetben az emberek milyen könnyen lépnek túl a saját felfogásukon, vallott nézeteiken. Mi emberek kicsik vagyunk. Ez az igazság és ez a film mutatja meg, hogy mennyire kicsik".


"Még csak tizenöt év telt el a 21. századból, de az már világos, hogy tévedtünk, ha azt hittük, hogy a huszadiknál véresebbet nehéz elképzelni. Azt már mindenki érzi, hogy a káosz felé tart a világ, és ez még egy optimális forgatókönyv, mondhatnám azt is, hogy a levegőben van, hogy háborúk felé tartunk. Léteznek korszakok, amelyek összébb hozzák az embereket, most viszont egy centrifugális korszakot élünk, tehát az emberek és a lelkek közötti távolság nő, és veszélyérzet van bennünk. Bennem is, féltem a gyermekeimet" - tette hozzá. 

Egyetemes üzenetével Röhrig ugyanakkor kimondottan magyar filmnek tartja a Saul fiát: "Azt hiszem, hogy csakis a világnak ebben a részében születhetett meg ez a film. Az a tény, hogy Auschwitz minden harmadik áldozata magyar anyanyelvű volt, nyomásként hatott a film készítőire. A történelem bennünk él, nem tudom elképzelni, hogy ez a film máshol születhetett volna meg". 

Kijelentette: "Fontos pillanatban érkezett ez a film, és tiszta vizet önt a pohárba. Semmi szükség nem volt még egy szentimentális holokausztfilmre, ahogyan a témához eddig közelített a filmművészet. A Saul fia szembesítés, zsigeri megtapasztalás, ami túlmutat minden részleten. Nem zsidó, magyar, lengyel, német ügyről van szó, hanem az emberi családról. Tartozunk a Soában megölt cigányoknak, melegeknek, zsidóknak, értelmi fogyatékosoknak azzal, hogy nem felejtjük el őket. Arról szól, hogy hogyan jutottunk el idáig, és nem Hitlerrel kezdődött, hanem hosszú történeti folyamat kulminált Auschwitzban. A fő kérdés, hogy neki tudunk-e feszülni a hajókormánynak úgy, hogy valahogy irányt váltson. Ez a mi gyalázatos és siralmas történelmünk, és nincsen okunk túl sok optimizmusra". 

Az eddig készített holokauszt filmek Röhrig szerint nem értek el ugyanilyen hatást. Az olasz színész-rendező Roberto Benigni 1999-ben Oscar-díjat nyert Az élet szép című filmjét Röhrig Géza történelemhamisításnak nevezte. Ezek a filmek zömében sikertelenek, Walt Disney és Hollywood cukormázával megríkatják a nézőt és megkönnyebbülést nyújtanak - tette hozzá.

Röhrig Géza elmondta, Nemes Jeles László és az operatőr Erdélyi Mátyás hét évig dolgozott a filmen: "Világos volt számunkra, mi nem akarjuk, hogy sírjon a néző, ennél maradandóbb hatást szerettünk volna, hogy az alkotás nem csak az embert érzéseiben, hanem egész lényében rázza meg". 

Röhrig Géza feltette Facebook-profiljára Ferenc pápa január 17-i látogatása általa felvett pillanatait a római nagy zsinagógában. Elmondta, Madridban találkozott a főrabbival, aki nem tudott elutazni Rómába, és az éppen az olasz fővárosba tartó színésznek ajánlotta fel a helyét. 

Ami a jövőt illeti, Röhrig Géza úgy fogalmazott: "ez egy furcsa pillanata az életemnek, ha a Saulhoz hasonló szerepet látnék, szívesen vállalnám, de a limonádé, pénzért való színészet nem vonz. Semmi sincs jelenleg, amin dolgoznék". 

Új verseskötete viszont március első hetében jelenik meg Magyarországon Az ember, aki cipőjében hordta a gyökereit címmel. "Ez vagyok én!" - mondta Röhrig Géza.

2016. január 20., 08:19 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...