A Magyar Pavilon építője: Várnai Gyula, és a béke

Mint arról lapunkban már korábban olvashattak Várnai Gyula Peace on Earth! című komplex művészeti programja képviseli hazánkat a világ legnagyobb és leginkább szemlézett kortárs művészeti seregszemléjén, a Velencei Biennálén.

A központi megnyitót és díjátadót május 13-án rendezik, a Magyar Pavilon május 12-én kora délután nyit. Sorozatunk második részében egy-két fontos háttérinformációt adagolunk olvasóinknak.

Az 5 perc című alkotás még az indulás előtt az alsó Duna-parti öbölben, szemben a kikötő
Fotó: Zsedrovits Enikő

Várnai Gyula: Peace on Earth! című kiállításának műtárgyai (amelyek többsége szorosan kötődik az alkotó településéhez, Dunaújvároshoz - az 5 perc, a Szivárvány, az E-Wars, a Lem, a Láthatatlan városok és a Neonbéke - installációs elemei, a technikai eszközök, a katalógus és a reklámanyagok, valamint az építőcsapat felszerelése teljesen megtöltötték a kamiont.

A rakományt a velencei kikötőből hajó vitte tovább a biennále helyszínére, a Giardinibe. A hivatalos megnyitót megelőző sajtónapok május 10-én startolnak, ekkorra már áll majd a kiállítás.

Ha már fent említettük a reklámot, tessék itt egy autentikus kínálat a Magyar Pavilonból, amely így szól:

"Ha akarsz látni egy világító galambot, ami ráadásul pimaszul a világbékét hirdeti, akkor fel kell keresned a Magyar Pavilont a Giardiniben. Várnai Gyula kiállításán látható egy űrváros, egy szétszerelt óriáskerék, de nyolcezer jelvény is a '70-es évekből. És hogy mindez miről szól? Hát arról, hogy gondoljuk újra a jövőt, és bizakodjunk, hogy a művészet segít megváltoztatni a megváltoztathatatlant.'

Ám érdemes szólnunk a szikár tényekről is, mindezekről pedig így fogalmazott Petrányi Gyula, a kurátor:

"Projektünk az utópiák szükségességéről szól. Minden időben szükségünk van elképzelésekre, amelyek céljainkat, jövőképünket és ezáltal a világképünket meghatározzák. Ezek az elképzelések az emberi gondolkodás alapjait jelentik, olyan vágyakat és félelmeket fogalmaznak meg, amelyek a jelenben megtapasztalt körülmények hatására alakulnak jövőképekké. Ha a jelent a hidegháború éveihez hasonlítjuk - amikor a címadó Várnai-mű alapjául szolgáló neonfeliratot Dunaújváros legmagasabb épülete tetejére felállították -, akkor feltűnő, hogy ma nincsenek átfogó, kedvező elképzelések a jövőről, mert a globális problémák, Európa válsága, a világgazdaság erővonalainak átrendeződése, a konfliktuszónák Európára gyakorolt hatása ezt nem teszik lehetővé.

A technikai fejlődésünk mindemellett töretlen, de ezt nem kíséri egy társadalmi, kulturális vagy gazdasági jólét a világban.

Úgy összegezzük a jelent, mint egy bizonytalan pillanatot, amelyben alapvető szociális és kulturális értékek válnak bizonytalanná. Számunkra azonban ez az állapot lehetőség arra, hogy a jövő alakulásának kiszámíthatatlanságáról beszéljünk. Pozitív üzenetet kívánunk sugallni: a mai pesszimista verziók ellenére van esélyünk, hogy az elkövetkező évtizedek meglepetésszerű fordulatokkal másként alakuljanak, mint ahogy ma gondolhatjuk."