Lapis Erika a Kaméliás hölgyről - felkavaró érzelmek

- Láthatóan ebben a darabban (is) nagyon élsz a színpadon, ám mégsem a megszokott formában kezdődik számodra ez az előadás.

Veszedelmes viszonyok - Gulyás Hermann Sándor, Sipos Vera és Lapis Erika a Kaméliás hölgy című darabban a Bartók színpadán Fotó: A. G.

- Számomra az egyik legizgalmasabb rész, hogy a nézőkkel együtt kezdem a darabot. Kint ülök velük, közöttük, és nézem ahogy zsizsegnek, hallgatom ahogy beszélgetnek, gyakran rám is köszönnek. Belenéznek az arcomba, állják a tekintetemet, én pedig gyűjtöm be az energiáikat. Egészen más így kezdeni. Megszűnik a távolság néző és színész között, és talán közvetlenebb a viszony is.

- A kaméliás hölgy egy klasszikusnak mondható romantikus történetet mesél el, mégis igyekszik kerülni a közhelyeket. Számodra mitől is működik ez a darab?

Marguerite Gautier szerepében Lapis Erika színművésznő Fotó: A. G.

- Hiszem, hogy aki eljön minket megnézni, belemerül velünk egy olyan világba, ahol az emberek még figyelnek egymásra, ahol a hősök elviselhetetlenek és szeretni valóak, a viszonyok szenvedélyesek, szélsőségesek és igaziak tudnak lenni. Nincs világmegváltás, tanulság vagy üdvözülés, mint ahogy happy end sincs! De cserébe van szerelem, érzékiség és hál istennek van humora is az előadásnak! A történet egyfajta vízió, de mégis nagyon reális vízió ez, ami a megfejthetetlen női lelkület körül mozog. Egy olyan nő körül, aki felkínálkozik és eltaszít, simul és szúr, kitárulkozik és bezár. Pengeélen táncol. Hogy eldobandó vagy felemelendő, azt döntsék el inkább a széksorokban helyet foglaló nézők.