A zsoltárok szépségéről

Második éve tart a Bibliai Szabadegyetem a városi József Attila Könyvtár előadótermében hétfő esténként. (Leszámítva természetesen a nyári-téli szüneteket.)

Az Adventista Egyház által szervezett előadássorozat kezdetben csak tájékozódó jelleggel indult Gyürüs István lelkész ötletére: felmérni, hogy mennyire érdekli a könyv (bocsánat: A Könyv!) a dunaújvárosiakat. Mint kiderült: nagyon!

Olyannyira, hogy valóságos kis közösség formálódott ezen ismeretterjesztő előadások köré amelynek tagjai közül sokan már az előadókat, neves egyetemek, doktori iskolák tanárait, vezetőit is ismerősként köszöntik.

Mint legutóbb, február 3-án este Ócsai Tamást, az Adventista Egyház elnökét, teológust, aki a Biblia soronlévő könyvéről, a lehosszabbról és minden bizonnyal a legszebbről: a Zsoltárok Könyvéről beszélt. Mondanom sem kell: zsúfolásig telt terem előtt.

A Zsoltárok Könyve, így a teológus, egyedülálló szerepet tölt be a Bibliában. A Ószövetségben a Tóra, azaz Mózes öt könyve, a törvények, valamint a Próféták Könyve (a héberben: Nöbiim) után következő Írások (héberül: Kötubim) között lelhetők fel.

Ezekben a zsoltárokban, mondta Ócsai Tamás, az egyszerű emberek találtak utat a mennyekbe, istenükhöz az ima szívbőljövő formájában.

S ez az imádság, oszlatta el az esetleges kételkedéseket a professzor, korántsem egyoldalú: hiszen Isten válaszai ott állanak a Szentírásban...

A Zsoltárok Könyve költői könyv, a bibliai bölcsességirodalom része, tanítói könyv.

A pontosan százötven zsoltár (töhillim) időben nagyjából a szentföldi királyság kezdetétől a babiloni fogság utáni időszakig keletkezett. Vagyis az utolsókat vélhetően a Krisztus előtti IV-III. században írták, bár erről pontos információk nincsenek, források híján nem is lehetnek. Az biztos, hogy mind a régi Palesztinában született írás, és az elsőt Saul király, az utána következőket Dávid szerzette (ő egyedül hetvenhetet!), és az ismert szerzők között vannak Aszáf, Kóráh fiai, Salamon, Hémán, Ethán, de még maga Mózes is, a 90. zsoltárral. Mindazonáltal 45 zsoltár ismeretlen szerzők műve.

E lírikus művek legfőbb költői eszközei a formát tekintve az akrosztichon (amelyben minden nyolc sornak ugyanaz a kezdőbetűje, a héber abc sorrendjében), míg hatásuk szerint a gondolatpárhuzamok. Vannak közöttük hálazsoltárok, bizakodó és panaszénekek, bűnbánati, bölcselő zsoltárok, királyzsoltárok, himnuszok, hallelujah-zsoltárok (amelyben dicsérik az Urat), Isten királyságát magasztaló zsoltárok.

A Zsoltárok Könyve valójában a Biblia imádságos könyve, hívta fel figyelmünket a nagyon is gyakorlati tényre az előadó, aki végül arra biztatta hallgatóságát: írjanak maguk is zsoltárokat, hogy átérezzék szépségüket és közelebbi kapcsolatba kerüljenek istenükkel!