Berán Lajos kiállítása a múzeumban

Berán Lajos nevét sokan és sokszor hallottuk már, itt, Dunaújvárosban, még inkább Dunapentelén. Mégis kevesen tudják, hogy ő kicsoda?

Berán 1882. június 9-én született Budapesten, egy sokgyerekes mészárosmester első fiaként. Első mestere a múlt századforduló ünnepelt szobrásza volt: Telcs Ede.

Az ő műtermében kezdte tanulni a szakmát, amiből hivatott emberek kezében művészet is válhat: a szobrászatot. Ennek egyik válfaja a kisplasztika, amihez az éremművészet is tartozik.

A Telcs-műterem után a bécsi képzőművészeti akadémia, majd ennek elvégzése után egy európai tanulmányút következett Berán életében. S hogy tanulmányaival végzett, 1906-7-ben leszolgálta akkoriban elvárt önkéntes katonai évét.

Talán emiatt lett az I. világháborúban az I. Honvéd Gyalogezred katonája. Megsebesült, s a kor szokásai szerint ezután hadiművésszé nyilvánították.

Dunapentelei kötődésének kezdete is önkéntes évének idejére esik: 1907-ben vette nőül egy pentelei család leányát, Dékány Ilonát, akivel a Rácdombon, az egykori címzés szerinti Mohácsi út 702-ben álló nyaralójukban szinte minden nyáron megfordultak.

E ház ma is áll, felkereshető, homlokzatán egy Madonna-dombormű látható az utcáról is amelynek alakja Beránnét formázza.

Járjunk végére az életrajzi adatoknak: Berán Lajos (aki egyik pályatársáról, Pentelei Molnár János festőművészről is alkotott egy reprezentatív emléktáblát: látható a festő Magyar úti szülőházán ma is) 1943-ban hunyt el Budapesten, szívgyengeségben és tüdőrákban.

De nem véletlenül nevezték az érmekészítés nagymesterének !

Ahogyan az emberi és művészi életutat bemutató kiállításon, az Intercisa Múzeum második emeleti kiállítótermében is látható (július 31-ig; a kiállítás összeállítója és rendezője Paddi Attila, a helyi Berán Lajos Éremgyűjtő Kör titkára), Berán már fiatalon letette névjegyét választott művészeti ágában.

1903-ban megnyerte például a Trefort Ágoston Emlékplakett Pályázatot, Budapesten.

Kiállításai voltak többek között Torinóban, Párizsban, Londonban, Stockholmban, több német városban.

Több nemzetközi díjat is nyert. Legalább ötszáz érmét és plakettet tartanak számon tőle. A budai Várban Kossuth-emléktáblája áll, az Egyetem téri templomban Krisztus-szobra tanúskodik sokoldalú tehetségéről. Talán természetes, hogy az 1930-as években a Magyar Állami Pénzverde fővésnöke is volt de a bolgár cár is rendelt tőle hivatalos pénzérméket.

Van miért emlékeznünk rá!