Beszélő tehén és a sajt: A Sajtkirály bemutatójára készülnek a Bartókban

Dóka Péter író már öt esztendővel ezelőtt 3. helyezést ért el a Sajtkirály című darabjával a Pécsi Nemzeti Színház Lázár Ervin-pályázatán. Nem elégedett meg ennyivel, beadta a Csukás István-díj pályázatra is, amit két éve meg is nyert.

Bibóca (Gulyás Hermann Sándor) látja és érti a két tündért Hanikát (Jókai Ági) és Annát (Lapis Erika), és érti a beszédüket Fotó: Zsedrovits Enikő

Miután a Csukás István-díj alapítóját Őze Áronnak hívják, csak idő kérdése volt, hogy a kétfelvonásos mesejáték felkerüljön az általa igazgatott Bartók repertoárjára.

Bandúr, a mostohatestvér (Fritz Attila) zsarnok királlyá válik, aki trónra kerülése napján kihirdeti az új szabályokat tanácsadója Flópni (Csadi Zoltán) segítségével

Arról, hogy ki a sajtkirály főszereplője, megoszlanak a vélemények. Éppen úgy lehetne Bibóca, a beszélő királyi főtehén (Gulyás Hermann Sándor), vagy Karcsi király (Kiss Attila) Sajtország kövér és bajszos uralkodója, aki annak tradicionális jogán ül a trónon, hogy ő készíti a legfinomabb sajtot az országban. Az ő sajtja sajttörténeti esemény. De leginkább Bandúr (Fritz Attila) Karcsi király mostohatestvére a főszereplő, aki ármánnyal szerezné meg a trónt. Egy mesébe kellenek még tanácsosok, mint Flópni (Csadi Zoltán) és Szotyi kapitány (Gasparik Gábor), tündérek, mint Anna (Lapis Erika) és Hanika (Jókai Ági), és egy rosszcsont kislány, Panna (Tőkés Nikoletta). Balatoni Monika keze alatt így válik mesejátékká.