Bond rajzfilm a színen

A 39 lépcsőfok esetében egyszerre állt csodás lehetőség, és lehetetlen helyzet előtt a rendező, zeneszerző, Horgas Ádám . Egyrészről a darab alapját John Buchan regénye és Alfred Hitchcock 1935-ben készült fekete-fehér, sorrendben 19. filmje szolgáltatta, amely a nagy áttörést jelentette a brit filmiparban, így az írott anyaggal baj nem lehetett. Másrészt épp emiatt lehetetlen helyzetben volt, hiszen filmes eszközök, hadseregnyi színész nélkül kellett elémennie az összehasonlításnak. Frappáns megoldást választva, a színpadon elegyítette a filmes, rajzfilmes, és képregény eszköztárát, valami egészen újat alkotva ezzel.

Ahogy egy vérbeli Hitchcock történet megköveteli, az ártatlan főszereplő számára a rémes kaland egy nem várt hullával kezdődik Fotó: Pécsi Nemzeti Színház

A színen díszlet, bútor csak alig, jelzésértékkel szerepel, viszont egy jól elhelyezett projektorból vetített frappáns multimédiás anyaggal, bevonva fantáziánkat, helyettesített minden szükséges látványelemet. Sőt, kitárta az ajtót képzeletünk előtt. Mindemellett a szerepek sokaságát mindössze négy társulati taggal oldotta meg, akik közül Széll Horváth Lajosra csak a főszereplő, Richard Hannay figuráját bízta, a végzet asszonyainak bőrébe Darabont Mikoldot bújtatta, a maradék harminc(!) figura életre keltését pedig Köles Ferencre és Mikola Gergőre bízta. Ők éltek is a lehetőséggel, számtalan arcukat mutatva meg azokban a szerepekben, amiket a Madách Színház korábbi előadásában a Gálvölgyi-Szerednyei párossal láttak csak biztosítottnak.

A fordulatokban bővelkedő kémtörténet, amely kiemeli az ártatlanul megvádolt egyén vesszőfutását, így kétszer egy órás könnyeden szórakoztató vígjátékká állt össze, amely joggal nyerte el tavaly a legjobb nagyszínpadi előadásnak járó díjat a Humorfesztiválon, még ha helyenként el-el kalandoztak is az öncélú nevettetés felé.