Büki elvtárs megtérése: nevettet, szomorít, töprengésre késztet a Bartók Rák Jóskája

Háy János a Rák Jóska, dán királyfi című rendszerváltó játékát hozott anyagból, Ivo Bre an Paraszthamlet című művének átdolgozásával készítette a szombathelyi színház számára még 2012-ben. A darab akkor sikerrel debütált a vasi teátrumban, tavaly pedig műsorra tűzte a Pécsi Horvát Színház is.

A Rák Jóska remekül illeszkedik a népszerű író, költő, drámaíró munkásságába, hiszen Háy rendre visszatér egyik fő témájához a leszakadó vidék Magyarországához. Sipos Imre rendezésében konkrét utalást kapunk arra, hogy valahol a rendszerváltás zűrös és zavaros hónapjaiban járunk. Az alapképlet pedig mindenki számára ismerős lehet, aki itt élt és szemlélődött az elmúlt több mint negyedszázad során. A tsz-vezérből privatizátor nagybirtokos lett, kegyeltjét kinevezte pályázatlehívó polgármesternek (Pataki Ferenc), a számlázási csalásokhoz pedig talált egy balek könyvelőt és egy ügyeskedőt Macska Jancsit (Jegercsik Csaba). A nép, a tsz népe (Tőkés Nikolett, Lapis Rika, Csadi Zoltán, Gasparik Gábor, Kiss Attila, Gulyás Hermann Sándor) pedig körön kívülről, minden nap tovább és továbbtöltött kocsmabölcselettel szemléli a rendszerátváltoztatást. Ilyen terepen szökken szárba a gondolat, hogy ideje lenne már falunapot rendezni, ott pedig színház is dukál. A szereplők adottak és a megcsömörlött, megalázott falusi magyar-történelem szakos tanár (Szemán Béla) átal lebutított, a magyar korszellemhez igazított Hamlet életre kel. A próbafolyat során fokról fokra bomlanak ki a falu apróbb-nagyobb titkai, stiklijei, a felszín alatt meghúzódó függőségi viszonyai. Vagy így, vagy úgy, de mindenki a hithű kommunistából átvedlett és nemzetivé lett és megtért Büki elvtárs, akarjuk írni Büki úr alárendeltje.

A fiatal szerelmesek is elbuknak. Ágica (Jókai Ági) is elárulja Rák Jóskát (Jászberényi Gábor)
Fotó: Zsedrovits Enikő

Az öngyilkosságba kergetett édesapja történetét felfejtő Rák Jóska, Hamlet (Jászberényi Gábor) próbál meg lázadni a társadalmi rendszereken átívelő feudális viszonyok ellen - természetesen sikertelenül. A Bartók Rák Jóskájában mosolyogva és gyakran vígan nevetve vesszük be az egyre kesernyésebb pirulákat, hiszen kibomlik előttünk egy igazi Ká-európai történet, a kudarcos átmenetről, és a megnyomorított sorsokról.

A darab során egy kreatívan és sokrétűen összeállított díszletben mozognak szereplőink. A kocsmaként, kultúrházként és vidéki látképként is üzemelő látvány Matyi Ágota munkáját dicséri.

Az alkotócsapat érezhetően sokat foglalkozott a Rák Jóska zenei megtámogatásával. A mulatós tévék világát gyakran megidéző nótatárba szépen belesimulnak a 90-es évek végének rockslágerei és elmaradhatatlan magyar örökzöldjei.

Amíg Büki elvtárs sokadszor is megszilárdítja hatalmát, Rák Jóska elbukik, kihátrál mellőle szerelme Ágica (Jókai Ági) és az egész közösség is, hiszen vannak dolgok, amelyeken még a rendszerváltoztatások sem módosítanak: a pénz és a hatalom összefonódása örök, amelyet szépen konzervál a bénító közöny és tudatlanság. Rák Jóska sztorija ezen a tájon örök.