Csepeli István tárlat nyílik az Intercisa Múzeumban

A Kodály Zoltán-díj, a Kapoli-díj és sok más társadalmi elismerés birtokosa ebben az évben tölti be hetvenedik életévét. Szép születésnapi ajándék ez a Lélekvéső elnevezésű kiállítás. Találó a cím, hiszen Csepeli István alkotásai a lélekben születnek, a lélekre hatnak, s ráadásul kifejeznek valami lényegeset az ősi hagyományokban élő ember lelkivilágából és a megmunkált anyag lelkéről is.

Csepeli István országosan ismert népi iparművész, akinek lassan öt évtizede hivatása a fafaragás. Fotó: a szerző

Éppen tíz év telt el az előző dunaújvárosi kiállítása óta (akkor Nemes Ferenccel közös tárlaton mutatkozott be), s több mint negyven éve, hogy az újpesti asztalos-dinasztia tagja, aki bútorasztalosságot tanult, majd asztalossegédként kőszobrásznak állt, bekapcsolódott a sárospataki Népművészeti Fafaragótábor munkájába. Ez meghatározta egész életét, pályáját. Negyvenöt éve hivatása a fafaragás. Negyvennél több egyéni tárlat, több mint ötven közösségi kiállítás van a háta mögött. Míves tárgyait láthatták az érdeklődők többek között Budapesten a Nemzeti Galériában, de Győrtől Sárospatakig, Tatabányától Kecskemétig sok helyen. Munkáinak egy jó része nem szorítható kiállító terembe. Az ő keze nyomát őrzi (fiával közösen tevékenykedve) a dunaföldvári várkapu, vagy a városháza díszterme. Az elmúlt évben szentelték fel a solti Mária Neve római katolikus templomban az általa megálmodott és létrehozott oltárt, valamint a Mária-úthoz kapcsolódó történelmi emlékpark táblaképeit.

A március 15-ig látható kiállításon Csepeli bemutatja, mit hozott létre a tradíciókhoz szorosan kötődő, a régi hagyományos technikákat felélesztő és megújító, szintézist kereső és teremtő „lélekvéső". Amint mondja, nem életmű-kiállítás lesz a dunaújvárosi, hiszen ahhoz nagyobb tér kellene. (Másfél évvel ezelőtt a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház összes termében az ő alkotásaiban gyönyörködhettek az érdeklődők.) De legsikerültebbnek tartott munkáival áll a közönség elé, s kóstolót ad formai és műfaji sokszínűségéből is. Látható lesz majd a hagyományos pásztorfaragás csepelis változata, a csipkeszerű csontfaragások és finom csontgrafika-tárgyai, avagy a különös spanyolozással készült hol vallási, hol világi témájú alkotásai. A sokszínűség megjelenik a témákban is. Az utóbbi pár évben a népi csillagászat képi világát faragta fába, illetve városa látványosságait táblaképekbe.

A kiállítást dr. Pásztor Emília régész-csillagász, a múzeum egykori munkatársa rendezi, és dr. András Ferenc filozófus, a Pannon Egyetem adjunktusa, a dunaföldvári Part-Oldalak főszerkesztője nyitja meg. A január 30-án 16.30 órakor kezdődő megnyitón közreműködik a tehetséges fiatalokból álló Merengő együttes.