Cimborák szemináriuma - Pimpáré és Vakvarjúcska története

2017. március 10., 08:30 szerző: Balla Tibor
komment
Dunaújváros - Utolsó rendezvényét tartotta csütörtökön a Cimborák irodalmi szemináriuma a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtárában.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A három részből álló sorozat több Cimbora klub összefogásával (Dunaújváros, Rácalmás, Perkáta) jött létre. Aktív alkotó tevékenységre épül (vers-, meseírás, illusztrálás, színjátszás), és egymásra épülő témaköreivel teljesen körbejárja az irodalmat a kortárs gyermekirodalom neves képviselőinek segítségével. A tegnapi záró foglalkozáson Erdős Virág költő volt a vendég.

Levelet írnak a királynak, és esküvői meghívót készítenek
Fotó: Ady Géza

A harmadik találkozó témája ugyanis "Találkozás a drámával" volt, amihez Erdős Virág József Attila-díjas költő, író, drámaíró mesedarabját, a Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesét választották a szervezők. A szerző elmondta a gyerekeknek, hogy mivel a szülei bábszínészek, így ő lényegében a bábszínházban nőtt fel. Nem csoda tehát, hogy a Pimpárét is a Kabóca Bábszínház felkérésére írta, de készült belőle rádióban hangjáték, bemutatta a Soltis Lajos Színház Celldömölkön, és legutóbb egy zeneszerző kereste meg azzal, hogy kamaraoperát írt belőle, és mesekönyv alakban is kiadták Filó Vera illusztrációival.

Király és királyné az udvartartással fogadja Pimpárét
Fotó: Ady Géza

Dunaújvárosban 2012 novemberében mutatta be a Bartók társulata zenés-táncos adaptációban, Fige Attila rendezésében. A darab főszerepét Gasparik Gábor játszotta, kézenfekvő volt tehát őt is bevonni a foglalkozásba feleségével, Polgár Lillával közösen, aki ugyancsak a Bartók művésze, ráadásul drámapedagógus is.

A foglalkozáson beszélgettek a darabról, idézetekről találták ki, melyik szereplő mondta. Két csoportban dolgoztak. Az egyiknek levelet kellett írni Pimpáré nevében Pitypang királynak és Pongyola királynénak, no meg esküvői meghívót készíteni. A másik csoport térképet készített, amellyel el lehet jutni a királyi palotából a Jegenyefa palotáig, feltüntetve az út közben leselkedő veszélyeket.

A szerző nem tudott ellenállni, ő is négykézlábra ereszkedett, és rajzolt a gyerekekkel együtt. A végén mindkét csoport jelmezben játszotta el a jelenetet.

Balla Tibor

2017. március 10., 08:30 szerző: Balla Tibor

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...