Egy kóborló kolozsvári alkotó bemutatkozása a KMI-ben

Mostanság szerencsés kézzel választ alkotót a Kortárs Művészeti Intézet szakmai csapata – ezúttal főként a két kurátort, Zsinka Gabriellát és Fehérvári Tamást illeti dicséret –, hiszen a tavaly őszi Szalay Péter féle Embert keresek című kiállítás után ezúttal Betuker István Érzelmi zsarolás címmel jelentkező önálló tárlata szolgál számos kellemes meglepetéssel.

Betukerért egészen Kolozsvárig utaztak a KMI munkatársai, hiszen a nemzetközi színtéren is ismert alkotó eddig csak apróbb „életjeleket” adott Magyarországon és a Kortársban kapott először lehetőséget egy átfogó bemutatkozásra.

Kit is tisztelhetünk a harmincas évei elején járó Betuker Istvánban? Hősünk Szatmárnémetiben született 1984-ben. Alapító tagja a 2007-től működő Bázis kortárs képzőművészeti platformnak. Világjárását 2006-ban, Erasmus ösztöndíjasként az olaszországi Maceratában kezdte, két évvel később pedig már Párizsban Louis Vuitton & Moët Hennessy díjjal jutalmazták munkásságát, 2012-ben pedig DLA-ösztöndíjasként dolgozott Berlinben – olvasható tömörített önéletrajzában, így talán nem is véletlen, hogy dunaújvárosi kiállításának szervezői a „kóborló festőművész” címkét akasztották a roppant szimpatikus kolozsvári alkotóra, aki kultúra-szervezőként is tevékenykedik, hiszen az általa is alapított Bázis egyik fő feladata, hogy tehetséges pályakezdőknek adjon támogatást és teremtsen bemutatkozási lehetőséget.

A pénteki kiállításmegnyitón Fehérvári Tamás kurátor elárulta, hogy az alkotó még az utolsó napokban is megfeszítve dolgozott, hogy a kiállítás közönsége teljes képet kaphasson Betuker világáról. E különleges világ pedig titkos és csábító. A kóborló művész minden képén van egy apró, talán lélektani titok, amelyre utal a tárlat címe is: Érzelmi zsarolás. Betuker munkáit egyébként Perenyei Monika művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, aki kiemelte, Betuker sajátos világa bizonyára meggyőzi majd az újvárosi közönséget. Bízunk benne, hogy így lesz. Amint a szakavatott ajánlóban olvasható: Betuker portréi, aktjai sok esetben apró, banálisnak tetsző, hétköznapi momentumokat rögzítenek: ismerősnek tűnő, szomszédforma embereket, például egy fürdőkádban fekvő fiatal nőt, vattakoronggal a szemén, vagy egy férfit munkavégzés közben. De a szokványosnak ható jelenetek mellett olykor abszurd helyzeteket is látunk a vásznakon – melyek minduntalan elbizonytalanítanak, nyugtalanságban tartanak.

Betuker István kiállítása február 27-ig várja a látogatókat, a belépés díjmentes.