Kultúra

2017.05.14. 13:50

Elrepült a Vasmű út tetejéről - Várnai Gyula Neonbékéjének fénye a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában

VELENCE Folytatódik alkalmi, Velencéből jelentjük rovatunk. Néhány adalék és alaptörténet a Magyar Pavilon kiállításához.

Szabó Szabolcs

Várnai kiállítása a jövő irányításának bizonytalanságáról szól - írja az 57. Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában látható Peace on Earth című tárlatról Futurológia lassuló időben című tanulmányában Petrányi Zsolt kurátor. Az irányítás bizonytalanságára pedig a Munkácsy-díjas alkotó életében is jócskán találunk példát. A rendszerváltást követően, a 90-es évek elején emelték le a Vasmű úti toronyház tetejéről az emblematikus, korábban a városképhez tartozó Békét a világnak neonfeliratot, amely a hidegháború békeharcos éveiben foglalta el ott szálláshelyét. A leemelés aktusáról kevesen rendelkeznek képdokumentációval. Egyikük Várnai Gyula, aki véletlenül arra járt, és megörökítette a később kulcsmomentummá váló eseménysort. A Neonbéke bő húsz év múlva kezdte el ismét foglalkoztatni az alkotót, aki egy köztéri művészeti pályázatra készítette el annak a műalkotásnak az alapját, amely ma a Velencében látható kiállításának fő motívuma.

Ez a lebilincselő látvány is fogadja az 57. Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának látogatóit Giardini Pubbliciben. Várnai Gyula Peace on Earth kiállítása hat alkotást, installációt vonultat fel, fő motívuma a fotón is látható Neonbéke

Egyszerű lenne a véletlenek sorozatos összjátékának tekinteni a Neonbéke Velencébe érkezését, ám e kis történet is talán jól szimbolizálja azt az üzenetet, amelyet Várnai Gyula és Petrányi Zsolt közös munkálkodása hordoz: miszerint a mai, meglehetősen negatív forgatókönyvek helyett e pozitív jövőkép is megvalósulhat az emberiség számára. A művészetnek, az alkotás folyamatának és az együttgondolkodásnak mindebben megkerülhetetlen szerepe lehet. Szemlézve az idei biennálé - szinte befogadhatatlan mennyiségű - kínálatát, Várnai kiállítása is jól illeszkedik az idei seregszemle fő tematikájához. Petrányi Zsolt kurátor többször is hangsúlyozta, hogy egyfajta provokáció is kell ahhoz, hogy egy nemzeti pavilon kiállítása karakteres legyen, megfogja a világ minden pontjáról érkező tíz- és százezreket.

Kis képünkön Petrányi Zsolt kurátor, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője, valamint Fabényi Júlia, a Magyar Pavilon miniszteri biztosa a tárlat megnyitóján

Meglátásunk szerint ez mindenképpen sikerült az alkotóknak. A valóban impozáns magyar nemzeti pavilon - amely 1909-ben épült - kapubejáratával szemben felállított Peace on Earth műalkotás egyfajta felkiáltó jelként csalogatja be a biennálé látogatóit, akik előtt kibomlik a kiállítás jól átgondolt és átlátható motívumrendszere.

Várnai utópiareferenciái közt számos dunaújvárosi, a városképhez, a városidentitáshoz kapcsolódó motívumra, jelzésre, újrafogalmazott mikrotörténetre bukkanhatunk. Ilyen például az egykori vidámpark egykori óriáskerekének egy szelete, vagy a kiállításhoz kapcsolódó - Várnait és alkotói elképzeléseit bemutató - kisfilm helyszínei is. Érzésünk szerint a novemberig tartó Velencei Biennálé Magyar Pavilonja sok látogatóban nyomot hagy majd. Ha arra járnak, semmiképp ne mulasszák el!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!