Kultúra

2015.06.30. 15:09

A szombaton rendezett Megyenap résztvevői részletesen megismerkedhettek az értéktár gazdag kínálatával

A szombati Megyenapon részletesen is megismerkedhettünk a Fejér Megyei Értéktár gazdag kínálatával. Sorozatunkba az értéktár kincsesládájába pillantunk bele. Első rész.

Szabó Szabolcs

A Fejér Megyei Értéktár Bizottság még 2013-ban az alapi ugrós- és kanásztánc felvételéről döntött a Fejér Megyei Értéktárba. A Bizottság idén januárban tartott ülésén az időközben beérkező javaslatok elbírálását követően a Pusztaszabolcsi Szent Imre római katolikus templom barokk orgonája , a Hagyományok Háza-Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény, és a Páva-díjas Alba Regia Táncegyüttes felvételéről is döntött.

Az alapi ugrós- és kanásztánc

Alap község két népművészet mestere díjat kapott táncossal büszkélkedhet. Nevezetesen néhai Fekti Józseffel és néhai Ulicza Jánosnéval, akiknek táncaik, énekeik felkerültek a szellemi és kulturális örökségek listájára. Táncaikat jelenleg is az Alapi Mezőföld Népi Együttes ápolja. Az alapi ugrós- és kanásztánc a maga nemében egyedülálló a tánc nemek között, melyet Pesovár Ferenc gyűjtött össze.

A Pusztaszabolcsi Szent Imre Római Katolikus barokk orgonája

A Szent Imre római katolikus templom orgonájának története a XVII-XVIII. század fordulójára nyúlik vissza. Eredetileg az esztergomi ferences Szent Anna templomban állt. A hangszer építője és annak pontos építési ideje nem ismert, azonban első igazolható formájában egy manuálós, pedálos, hátul játszós hangszer volt. A szelet az orgona aljába elhelyezett, szíjhúzással működtetett ékfúvók szolgáltatták. Szekrényét valószínűleg 1739-ben festették le először.

Magyarországon, egyedülálló módon az oldalsó és hátsó kivehető ajtókra természeti jeleneteket ábrázoló festmények kerültek. 1778-ban a rajeci Jan Pazicky egy 120 éven át működő felvidéki orgonaépítő dinasztia alapítója az orgonát két manuálóssá alakította át. pozitívot épített, és a pedált is két regiszterrel bővítette.

Az orgona 1941-ben 3000 pengőért, újsághirdetés útján került Pusztaszabolcsra az akkor újonnan épült templomba. 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alap műemlékorgona-restaurálási programja segítségével kezdődhetett meg az orgona megmentése. 2003-ban a Kulturális Örökség Hivatala műemlékké nyilvánította. A 2004-re elkészült hangszer Magyarország legrégebbi és legteljesebb állapotban megőrzött, két manuálós nagyorgonája.

Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény

A pusztaszabolcsi helytörténeti gyűjtemény jelenleg látható kiállításának magja 1997-ben került bemutatásra az akkori Velinszky László Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium galériájában. Másfél évtized elteltével a kiállított tárgyak számának növekedése, a megváltozott környezet, a fejlődés iránti igény találkozott azzal a lehetőséggel, hogy a kiállítás 2014-ben önálló épületbe költözhetett. A Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény a nemzeti kulturális örökség része, amely nem csupán kiállított tárgyak összessége, hanem korosztályokon átívelő összekötő kapocs, amely az elmúlt 17 évben emelte a település rangját, öregbítette hírnevét.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!