Hangulatos bemutatkozás - Grecsó Krisztián József Attila-díjas író volt az Irodalmi Kávéház vendége

Grecsó Krisztián legutóbbi regényének címét adta a programjának. De közvetlen és hangulatos bemutatkozás is volt ez az est, hiszen a Jelmezbált egy sajátos családregény-sorozat harmadik darabjának tartja az író.

A résztvevők így megismerhették Grecsó Krisztián életének és pályájának főbb állomásait, sőt családjának egy-egy fontosabb szereplőjét is. Megtudták, hogyan indult a pályán, s miként jutott el a családregényig. Grecsó Krisztián versekkel kezdte, de - ahogy önkritikusan mondja - hat év elteltével, az első két verseskötet csúnya bukása után el kellett gondolkodnia: van-e egyáltalán benne valami, vagy csak az a nagy indulat, amivel nekiment a pályának.

Dunaföldváron az Irodalmi Kávéház legutóbbi vendége Grecsó Krisztián József Attila-díjas író volt, aki Jelmezbál című regényét mutatta be Fotó: Ady Géza

Prózaíróvá válása állomásaként felidézi a családi történetmondások élményeit, majd a Pletykaanyu című könyvvel megindult pálya változásait és jellemzőit.

Az Isten hozott című második prózakötet a közösséghez tartozás könyve. Maga az alkotó is fontosnak tartja a közösséget. Amint megfogalmazza: Tudni akarom, honnan jövök, hová tartok, milyen elhallgatások, milyen titkok rejteznek a történetek mögött. Kiemelte azt is, hogy a családi történetmondás funkciója más, mint a kocsmai anekdotáé. Nem egyszerűen szórakoztatja hallgatóit, hanem emlékezni segít. Nem az a fontos, hogy mennyire igaz, hanem az, hogy mennyire hiteles.

Ez a látásmód vezette el Grecsó Krisztiánt az eddig megjelent három családregény megírásához. A Mellettem elférsz a választásokról, a Megyek utánad a nagy döntésekről szól. A Jelmezbálban a visszatérés és újrakezdés foglalkoztatta az írót, illetve az, milyen sokszor más sorsot élnek végig az emberek, milyen másként alakul a sorsuk, mint gondolták. Álarcot, jelmezt hordanak, takargatnak valamit. Ez az elhallgatások, feledések és hazugságok könyve. A család fura színház, ahol mindenki főszereplő. Ezért a történetmesélésben változik az elbeszélői nézőpont, attól függ, az adott személy honnan nézi.

- Gyakran megmutatom ugyanazt a viszonyt ellenkező oldalról. Annyi nézőpont van, ahány karakter - magyarázza az író. Izgalmas olvasói élmény ennek a nyomon követése, hiszen a valóságban mindig a saját szemszögünkből látjuk a világot. A nézőpont változtatása mellett a szerkezet is sajátos. Hiszen mozaikos felépítésében egy-egy fejezetet érezhetünk novellának, aztán észrevesszük, hogy a szálak összetartanak, így regénynek is.

Grecsó szereplői vissza-visszajárnak a történetek során. Egy tabló áll össze, de titkokkal, elhallgatásokkal. Egyre többet tudunk meg az alakokról, de nem mindent. Nem lezárt történetek ezek, a Jelmezbál olvasóinak kell kiegészíteniük. Grecsó Krisztián üzeni, készül a folytatás Vera regénye címmel. Ott más nézőpontból folytatódik a Jelmezbál egyik szereplőjének az élete.

S mennyire szorosan kapcsolódnak össze ezek a könyvek? Mint mondja, igyekszik úgy építkezni, hogy a családregény egy-egy darabja önmaga is érthető legyen. Egyik regényhez sem kell ismerni a többit, de aki elolvassa, annak a regény egy belakott világ lesz, s maga is a nagy család részévé válik.

A dunaföldvári estén a résztvevők egy őszinte és jó humorú embert ismerhettek meg, s egyben belekukkanthattak egy író gondolkodásába, alkotási folyamatába.