Ha egyszer felnő a Tévémaci

Szemezünk az Aranycsapattal a Kortárs Művészeti Intézet kis termében és közben kibomlik a magyar futball újkorának minden sajátos kudarca. Szalay Péter szobrászművész játékosait a műbútor-asztalosként dolgozó dédnagyapa hagyatékából igazolta. Szépen faragott faállatok egy fa bakon adják ki a 4-4-2-es, vagy 4-2-3-1-es felállását a tárlatlátogató pedig egyre inkább elmerül privát, politikával terhelt végkövetkeztetéseiben. Szalay Péter fura játékra hívja az Embert keresek című kiállítás szemlélőjét. Alkotásaival állásfoglalásra késztet, ám agyalós humorával végül rávilágít arra, hogy politikai értékválasztásaink foglyai vagyunk.

A látogatót terelgető ajánló minderről így fogalmaz: Az Embert keresek című kiállítás szinte minden elemében jelképekkel játszik. Ezeket helyezi újabb és újabb fabulák szövetébe. Szemben az állatmesékkel itt nincs kimondott tanulság, ám ezeket a nézőnek kell megtalálni. A művész szándéka szerint sok-sok ilyen felkutatható az egyes alkotásokban és műcsoportokban. Ha van végkövetkeztetése a tárlatnak, akkor az mindössze annyi, hogy az emberi életre káros, ha olyan túlterhelt a politikától, mint amennyire a miénk a jelen pillanatban.

Kopasz Márton és Ritzl Judit a Népvándorlás előtt

A szervezők erre próbáltak reflektálni már a kiállításmegnyitó menetrendjének tervezésekor is. Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét kérték fel a megnyitóra, aki egy korábban egyeztetett hivatali elfoglaltsága miatt sajnos nem tudta vállalni azt. Fekete György érkezésére is sokan politikai állásfoglalásként tekintettek volna...

A Pécsett született és tanult, jelenleg Budapesten élő és dolgozó fiatal szobrász a KMI három kiállítóterében hat jól elkülöníthető műcsoportot állít ki. A kiállítás címe Embert keresek egy ősi történetre utal, amelynek főszereplője Szinópéi Diogenész, aki egy fényes nappal lámpást gyújtva kóborolt az utcán és a címben szereplő szavakat kiabálta.

Szalay Péter is embert, embereket keres, akik készek kinyitni és elgondolkodni a KMI új tárlatán, amely a számtalan üzenet és rejtjel mellett látványos és kifejezetten szórakoztató időtöltést ígér.

A természet és az állatvilág, mint szimbólumrendszer az egész tárlat medrét jelenti. Sajátos értelmet nyer Dunaújvárosban Szalay Jó szándék címmel látható munkája. A vízbe helyezett vas rózsa pusztulásra van ítélve, pedig alkotóját, aki a vízbe helyezte, a legjobb szándék vezette, amikor virágát a vázába tette.

A pincegalériában helyet kapó erdős építkezésen találjuk a medvét, aki pont úgy várja adást mint anno Tévémaciként. A megnyitó előtti bejáráson Szalay megemlítette, a mesefolyamának e darabjában már felnőtt a Tévémaci, vele együtt pedig azon generációk is, akinek igazodási pontot jelentett a mackós esti mese. Kérdés, hogy érzi magát a már általa is alakított világban a Tévémaci?