Farkas Lajos előadása a József Attila Könyvtárban

A betegség miatt elmaradt Sztálinváros 1956 című előadás helyett ugrott be, és mentette meg a helyzetet egy filmvetítéssel egybekötött előadással Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója, amelyben Josip Broz Tito szerepét igyekezett elmagyarázni az 1956-os magyar forradalomban. (Kronászt Margit előadását egy későbbi időpontban tartják majd meg.)

Farkas Lajos előadásának alcímeként a három arcú Tito-t választotta, hiszen az egykori jugoszláv államfőről sokféle kép él a köztudatban. Első, hangsúlyos megjelenési formája Sztálin legjobb tanítványaként került az emlékezés mélységébe. A monarchia katonájaként került orosz hadifogságba, ahol megismerkedett a kommunista eszmékkel a Josip Broz néven anyakönyvezett akkori főtörzsőrmester.

A Jugoszláv Kommunista Pártba is belépett Tito (ez csak egy később felvett becenév) második arcaként a múzeumigazgató a Tito a marsall-t jelöli meg. Ebben az időszakban nagyon sok vér szennyezi a kezét. Nem csak a közel negyvenezer magyar halála szárad a lelkén, de több százezer szerb, horvát és macedón élete is.

Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója délvidéki származású, így nagyon  sok személyes élménnyel is színesítette a Josip Broz Titoról szóló előadását   Fotó: Zsedrovits Enikő

A jugoszláv államfő magyar forradalomban betöltött szerepét Farkas Lajos egy dokumentumfilmmel világította meg, amelyet A Brioni titkos találkozó címmel a Duna Televízió munkatársai készítettek az Újvidéki Televízió segítségével. A legnagyobb titoktartás mellett, 1956. november 2-án, a szovjet csapatok budapesti bevonulásának előestéjén a Brioni-szigeten találkozott Josip Broz Tito, a jugoszláv, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov, a szovjet kommunisták vezére. Egyetlen napirendi pont volt, a magyarországi helyzet. Itt mondták ki az utolsó igent mindarra, ami az 56-os forradalom vérbe fojtásához vezetett.

Harmadik arca már a Jóságos Tito, akire a mai napig nosztalgiával emlékeznek.