Kacagtató rímek

A hónap elején a hétköznapok helyzetlírájával jelentkeztek a Bartók művészei Farkas Erik szerkesztésében. Akkor a cél az volt, hogy a verset leemeljék a piedesztálról a hétköznapok közé. Most is hasonlót tűztek ki célul, ám ezúttal eszközük a humor lesz. Már a cím is beszédes, Vic(c) e vers(a)vagy A humorra fordított költészet.

Farkas Erik Karinthyhoz hasonlóan úgy gondolja, a humort véresen komolyan kell venni, és a hétköznapok is csak így válnak elviselhetővé, ha humorral próbáljuk felfogni. Az szinte nem volt kétséges, hogy a nagy mester paródiáiból induljon ki. Utánanézett, kik indultak el a nyomdokán. Így került képbe Benjámin László, Bárány Tamás, Tímár György, Darvas Szilárd, vagy a kortársak közül az utánzatokkal előálló Lackfi János, Vörös István, vagy Varró Dániel. A befogadáshoz persze nem árt, ha az adott verset ismerjük, mint az Így írtok ti jellegű stílusparódiáknál, ám e nélkül is vicces lehet állítja a szerkesztő. Mindenkit igyekszik a felolvasóest kiszolgálni. Azokat is, akik ismerik a verseket, ők felismerhetik a költeményt, aki csak a költőt, az felismerheti a stílust. Ezúttal nem számíthatunk formabontó megoldásokra, ám a zenék, az effektek ez esetben is fontos szerepet játszanak majd. Igyekeznek humorossá tenni. A színházban elérhetők a drámai művek, nem is biztos, hogy egy hosszabb prózai mű lekötné egy felolvasóesten a néző figyelmét, azért is választotta a rövidebb, könnyedebb verseket. Vallja, a vers olyan, mint a zene, ha nem is értjük esetleg a lényegét, akkor is tud hatni. Reményei szerint jókat fogunk kacagni azon, ahogy a klasszikus és kortárs költők egymáson köszörülik a nyelvüket. Az anyanyelvünket.