Keserédes színházi ünnep

A fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő teátrum igazgatója, dr. Borsós Beáta megnyitó beszédében elmondta, az idei évadban folytatódott egy új nyitott és komplex színházmodell kialakítása, megszilárdítása. Felsorolta az ünneplőknek a mögöttük álló szezon számadatait is, ami kilenc bemutatót, hat helyszínt és harmincezer nézőt jelent. Büszkén újságolta, hogy az A padlás című előadással nézőrekordot döntöttek, közel hétezer néző tapsolt már a darab fináléjának. Nem maradhatott el a szakmai sikerek sorolása sem, a Pimpáré és vakvarjúcska című darabot beválogatták a VII. Nemzetközi Assitej Gyermek- És Ifjúsági Színházi Biennáléra, és ott különdíjat nyert. Bekerült a POSZT Off programjába a Május című előadás, amely részt vesz a Vidéki Színházak Találkozóján is, a Mezítláb a parkban című darab pedig a Vidor Fesztivál versenyprogramjában szerepel. Kitért az újjáalakult táncszínházi társulat idényére is, két bemutatójukra és a két darabra, amelyben a tánckar szerepét átvették. Úgy ítélte, a táncszínház megújítása elérte célját, hiszen új közönségréteget is sikerült megszólítaniuk. A rövid összegzés végén megemlítette, hogy a társulatok tagjai ott voltak a városi rendezvényeken, jótékonysági rendezvényeken is.

A támogatóknak és a fenntartónak szóló köszönetnyilvánítások után a munkatársak sem maradtak ki a méltatásból. Az általa legendásnak nevezett közönségszervezői hálózatból két kimagasló munkát végző munkatársat is kiemelt, Mészáros Lászlóné és Kovács Piroska büszkén mehetett haza. A Vendégség című sorozatban végzett munkájuk kapcsán begyűjthették a köszönő szavakat a pedagógusok is. A Tégla programban részt vevő, és a legtöbb megosztást kapó diák, Körösztös Gergely egy fesztiválbelépővel lett gazdagabb ezen az estén.

A Dunaújváros Színházáért Alapítványt az önkormányzat és a Bartók huszonkét éve hozta létre abból a célból, hogy segítse a színház munkáját, hozzájáruljon ahhoz, hogy a Bartók művelődési házból kőszínházzá váljon. Az alapítók úgy döntöttek, hogy elérte célját , a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzet már nem ad annyi lehetőséget az alapítványoknak, ezért úgy döntöttek, hogy megszüntetik azt. Ennek okán megköszönte az alapítvány tagjai, Csibri Istvánné, Topánkáné dr. Jámbor Edit, dr. Radnai Éva, Zsifkó Ferenc, és az elnök Knódel Mária eddigi munkáját.

Átalakították a díjakat és azok rendszerét is. Megmaradt a Teátrista-díj, amelyet az évad legkiemelkedőbb alakításáért kap a színművész. A Varázsdoboz-díjat átnevezték Társulati-díjnak, amit ezen túl egyik évben a prózai tagozat tagjai közül, a másik évben a táncszínházi tagozat közül egyvalaki kaphat meg. Létrehoztak egy új díjat, a Kulissza-díjat, amit a háttérszemélyzetből kaphatnak azok, akik kreativitásukkal, színházszeretetükkel hozzájárulnak a sikerhez.

Idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg díjátadó gálájukat, amelyen a Bartók szakmai díjait adományozzák. Az alapítvány és az intézmény vezetése 2001 - ben úgy döntött, a felújított színház tiszteletére, a benne folyó művészi munka megbecsülése jeléül díjat alapít. Ezt évad végén az a művész veheti át, aki a színház saját produkciójában kimagasló művészi teljesítményt nyújtott. A döntést a kuratórium javaslata alapján a zsöllyetulajdonosok titkos szavazással hozzák meg.

Idén már nem egy egyedi fehérarany gyűrűt kap a Teátrista-díj tulajdonosa, hanem az egyikét a három Smuk Imre, a színház korábbi művészeti igazgatója alkotta festménynek. A Kulissza-díjat elsőként a színház asszisztens-kellékese, Siegrist Cecília vehette át. Az ez évi Társulati-díjat az évadban nyújtott kiemelkedő szerepformálásáért, (a Szegény Dániel címszerepe, A padlás Hercege, a Kolpert úr, Ralf káoszkutatója, a Bartók Orfeum szerkesztői, rendezői, színészi munkája) a társulat titkos szavazatai alapján Csadi Zoltán színművész kapta, aki megtörte a hagyományt, és néhány mondatban meghatottan emlékezett vissza arra, amikor tíz évvel ezelőtt először átlépett az intézmény küszöbén. Az évad legkiemelkedőbb alakításáért járó Teátrista-díjat a zsöllyetulajdonosok szavazata alapján kivételes drámai erővel, sokrétű színészi eszközökkel, a lélekben törékeny, kiszolgáltatottságra született, mégis erős, lázadásra kényszerített, de valójában gyengéd, szerelemre éhes Ida kisasszony szerepformálásáért, Szép Ernő Májusának női főszerepéért az Azok a csodálatos férfiak című festményt Lapis Erika színművész vehette át.