Kulturális és turisztikai központ lesz a perkátai kastély

A kastélyban kulturális, rendezvényi, továbbképzési központot alakítanak ki, amely biztosítja a műemléki védettség alá tartozó ingatlan méltó megőrzését is. Az elképzelések szerint a főbejáratnál a látogatók eligazítását segítő funkcionális termeket hoznak létre, valamint kialakítanak egy kávézót is, hogy kellemes és otthonos legyen a környezet. A település vezetői szeretnék minél jobban kihasználni a belső tereket. Gondolkodnak egy foglalkoztató helyiségben, ahol különféle kézműves és tárgykészítő foglalkozásokat szervezhetnek.

A központi helyszín a kastény nyugatra néző két nagy sarokszobája lenne - ezek adnának otthont az időszakos kiállításoknak, a rendezvényeknek, előadásoknak.

Az általános programok mellett évente több mint tíz, a kínai kultúrával kapcsolatos rendezvény (irodalmi est, gasztronómiai bemutató, festészeti, táncos, harcművészeti vagy egyéb kulturális esemény) lenne a Győry-kastélyban, amely Perkáta és a Peking részét képező Huaxiang városrész közötti több évtizedes kapcsolatra építve Kínai-magyar Kulturális Turisztikai Központtá avanzsálódik 2015 végére. Helyet kap az épületben a névadó családnak emléket állító, a XIX. századi magyar nemesség életét bemutató kiállítás, valamint a 800 évre visszatekintő pekingi várostörténeti anyagból összeállított tárlat.

Mária Terézia 1775-ben adományozta Perkátát Radványi Győry Ferencnek. A gróf Győry család nagy tiszteletben állt a településen, sokat tettek a fejlődésért, a faluban élőkért. A kastély építéstörténetének pontos meghatározásához nem áll rendelkezésre elegendő adat, feltehetően azonban 1758 körül kezdték építeni a helybéli jezsuita rend tagjai. Az akkori főépület nagyméretű kastélyparkkal a település legékesebb kincse volt. A mai, klasszicista stílusú épületarculat kialakítása Győry V. Ferenc nevéhez köthető. A gróf az 1820-as években a két oldalszárny megépítésével új funkcionális egységeket hozott létre, amelyek igazodtak a Győry-család társadalmi helyzetének megfelelő reprezentációs igényekhez. Az általa létrehozott épületegyüttes U-alakban helyezkedik el, és kerítéssel lezárt díszudvart fog közre. A hátsó oldalon hatalmas angolkert keretezi az egykori uradalmi birtokot, benne a főépülettől megfelelő távolságra az istálló, kocsiszín található.

A II. világháború után a főépületben iskolát alakítottak ki. A kastély több részét lezárták, befalazták, és bár a főépület továbbra is különböző funkciókat töltött be, az állaga folyamatosan romlott. A legszükségesebb felújításokat 1975-79 között elvégezték, de mára tönkrement, málik a vakolat, rossz állapotú van az épület, amely jelenleg a közel 22 ezer kötetes könyvtárnak és a művelődési háznak, valamint az általános iskolai zenei és hitoktatásnak ad otthont jelenleg.

A közép-dunántúli régió turizmusfejlesztési stratégiájának kiemelt célja az épített örökségek hasznosítása, amely elősegíti az elmaradott térségek felzárkózását. A perkátai kastély felújítása is ezt a célt szolgálja. Egyedisége a távol-keleti kapcsolatban rejlik, amelyre térségi szinten építenek: Rácalmással együttműködésre törekednek, kihasználva a kisváros koreai baráti szálait, a Jankovich-kúriában és a Győry-kastélyban rejlő lehetőségeket.