Lehár Ferenc Dunaföldváron

2016. január 26., 19:20 szerző: L. Mészáros Irma
komment
Dunaföldvár – A magyar kultúra napján a Lehár című zenés játékot láthatták a dunaföldváriak a Művelődési Központ színpadán.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az előadásban egyetlen énekes-színész játszik-él a színpadon, Derzsi György , akit a földváriak már a szívükbe zártak a két évvel ezelőtti Szerelmem, Sárdy című produkciójáért. Amikor az első fotókat megláttam az előadásról, meglepődtem, hogy látszólag hasonló eszköztárral dolgozik, mint az előző darabban. Nem veszélyes ez? – töprengtem. Az előadás közben azonban elfeledkeztem a  kételyeimről.

Derzsi György – mint elmondta – Sárdy után kutatva a rádió archívumában hallott egy beszélgetést, ahol a dunaföldvári kántortanítóból híres bonvivánná vált Sárdy Lehár Ferenccel való találkozásának emlékeit mesélte el. Akkor határozta el, hogy a következő munkája egy Lehár életéről szóló zenés monodráma lesz.

A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa és a Cigányszerelem zeneszerzője a huszadik század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, a műfaj megújítója. Az operától indult, de az első kudarcok után műfajt váltott. Tehetségéről Puccini azt nyilatkozta, hogy amennyiben Lehár  érdeklődése az operák világa felé terelődik, legnagyobb ellenfele lett volna. Lehár Ferenc nevét és zenéjét jól ismerik a magyar operettrajongók. Ez az előadás azonban nem operettest. Életdráma. Nem csak Leháré. Egy emberé, aki rádöbben, hogy a siker csak illúzió. Szembe kell néznie múltjával, s választ kell adnia az adott pillanat és egész élete legfontosabb kérdésére: menni vagy maradni. A mai Kelet- Közép-Európa embereinek kérdései, problémái is felvetődnek a darabban, pedig Lehár Ferencről szól a műsor.

Derzsi György színészi játéka természetes, bármelyik figurahangján szólal meg, minden szava érthető, akár dalban, akár prózában szól Fotó: Hankusz Kálmán

Arról a férfiről, aki a Monarchia Magyarországán, Komáromban született észak-morva származású német nyelvű apától és elmagyarosodott német gyökerű anyától. Lehár Ferenc tizenkét éves koráig csak magyarul tudott, de igazán sikeres német nyelvterületen lett.

A katonakarmester id. Lehár családja számtalan monarchiabeli városban megfordult. A zeneszerző pályája Budapest mellett Bécshez és Berlinhez kapcsolódik. Azokhoz a területekhez, amelyeknek lakói nagy történelmi változásokat, Trianont, két háborút is megéltek. Innen az érzésünk, hogy mindez rólunk is szól.

A darab alaphelyzetében a sikert kételkedve megélő, kissé keserű Lehár Ferenc nagy utazóládájába rakosgatja életének ruhadarabjait, s közben azok megelevenedve emberi jellemekké válnak. Egy-egy szituációban megismerjük a zeneszerző életének főbb mozzanatait, konfliktushelyzeteit, s útjának legfontosabb kísérőit. Mindezt úgy, hogy minden szerepben egyetlen színész, a különböző  karaktereket remekül alakító Derzsi György van előttünk. Érzékeljük a zenei pályára készülő gyermek szüleihez való viszonyát, az öccséért aggódó testvért és a kedvesére vágyó, szerelmes férfit. Felejthetetlen szép jelenet volt a fehér sállal lejtett tánc a Vágyom egy nő után című dalra. A szeretett nő zsidó származása azok számára is egyértelművé tette a történelmi helyzetet, akik nem ismerték a művész életét. S amikor minden ruhadarab bekerül a ládába, hirtelen fordulattal az értékeit, múltját számba vevő Lehár végül mégis úgy dönt, marad. Nem tud elmenni Amerikába a fasizálódó Európából a nácizmus elől, mert emlékei ezer szállal ide kötik. Az előadás kezdetekor a színpadon látott díszletek és jelmezek tökéletesen illenek az adott kor miliőjébe, s fontos szerepet töltenek be. Dramaturgiailag pontos helyen hangzanak fel a dalok, s nem csak a legismertebbek. A nagy Lehár-slágerek pedig szinte személyes, új jelentést kapnak. Derzsi György színészi játéka természetes, bármelyik figura hangján szólal meg, minden szava érthető, akár dalban, akár prózában szól. Jól érzékelteti e sikeres, de mégis magányos ember drámáját, s azt a konfliktust, amely Lehár Ferenc nehéz élete és az operett rózsaszín világa, pozitív szemlélete között feszül.

A darab írója Varga Emese, a Komáromi Színház dramaturgja, az előadás rendezője Benkő Géza. Úgy érezzük, hogy csak egymáshoz közelálló alkotók tudnak ilyen őszinte, önvallomásszerű előadást létrehozni. S csak egy sokoldalúan tehetséges és talán mégis kissé magányos színész képes ilyen egyszemélyes darabban elvarázsolni a nézőket. Valahol azt olvastam, hogy a zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett és Lehár! S még hozzátehetjük: Derzsi.

L. Mészáros Irma

2016. január 26., 19:20 szerző: L. Mészáros Irma

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...