Meddig volt élet a pentelei monostorban?

Mivel ez télen és a háborgó Dunán igen veszélyes volt, szorgalmazták a pentelei imaház létrehozását. Kérésük eredményeképp 1699-ben megépült az imaházuk, amely a mai ráctemplom helyén, vagy közelében lehetett.

A monostorunk történetéből tudjuk azt, hogy az 1238-ban megjelent első oklevélig görög származású Ondarnuk nemzetségből való apát volt a Duna-szigeti hitgyülekezet vezetője. A tatár inváziót követően IV. Béla király Gábor mesternek adományozta. majd IV. László a Veszprémvölgyi Szent Katalin apácáknak. Károly Róbert 1320-ban a túlparti falvakkal együtt Becsi Imrének adja, amit az Almási család pereskedéssel visszaszerez. Egy időre a Bátamonostori család is birtokolta, de végül monostorunk a török hódoltság kezdetéig az Almási családé maradt.

Ezt követően térképeken követhetjük híres építményünk történetének alakulását. 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára, Lázár deák bejárta az országot. Ekkor megrajzolta Magyarország első térképét (1522). Ezen "Petole"-től észak keletre ábrázolja "Monostor Butibalás"-t. E térkép szerint talán országunk egyik legjelentősebb építménye emelkedett itt még a törökkor elején. A XV. századtól a monostort Buti Balázsról nevezik el, és ezen a néven szerepel az 1903-as felrobbantásáig.

Lázár Deák térképe 1528-ból. Középen Pentele monostora látható Fotó: Szabó Tamás

A pentelei monostor alapításának első ötszáz éve után nézzük meg, mi volt a későbbiekben, így a török hódoltság idején. Írásos emlék kevés van ezen időszakról, azonban történetéhez jó támpontokat adnak a korabeli európai térképek, amelyet a leghíresebb térképkészítő mesterek készítettek...

Az első térképet Lázár Deák készítette. Ezen Pentelét a monostorral és egy templommal ábrázolja. A templom a mai Rácz dombon állhatott.

Mathias Zünd 1567-ben készítette térképét. Pentele híres monostorának rajzán jól látható, hogy a két tornyán a törökök jelképe a félhold tisztán kirajzolódik. Ebből következhet az a feltételezésünk, hogy a monostor ez időben lakott, vagy használatban volt. A következő térkép 1664-es készítője és nürnbergi kiadója Johannes Hoffmann. A monostor ezen is két toronnyal díszítve a dunai szigeten áll, tornyain a török félholddal. A két torony félholdas díszítése egyben jelentheti azt is, hogy a monostorban ekkor is volt élet. A török korról nagyon kevés írásos feljegyzés maradt ránk, ezért a bemutatott térképek fontos bizonyítékok lehetnek a monostor történetével kapcsolatban.

A következőt Nicolas Berey készítette, halála után1684-ben adták ki. Számunkra figyelemreméltó az, hogy monostorunk ezen a térképen is a szigeten áll és a két magas tornyán ezen is jól látható a török félhold jelképe, amely bizonyítja, hogy ekkor is a használatban volt. Az 1680 körüli Pentelének nem volt lakossága, a település teljesen kihalt volt.

Az európai térképeinken látható és Csupity Iván visszaemlékezése is alátámasztja, hogy a török hódoltság alatti 150 évben is volt élet a pentelei monostorban.