Petróleumlámpával megvilágított táncházban

Hamar Dániel, az 1973 óta működő nemzetközi hírű Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népzenei együttes alapítója és vezetője meg is jegyezte: annak ellenére, hogy tavaly is itt voltunk, milyen sokan eljöttek...

A mostani zajos siker alapján biztosak lehetnek, hogy jövőre is telt ház várja majd őket.

A jól felépített, igényesen és közvetlenül vezetett koncert az Elindultam szép hazámból címet kapta. S valóban utaztunk a zene szárnyán. Elsőként a Kodály Zoltán emlékévhez kapcsolódóan a Marosszéki táncokat élvezhette a közönség oly módon, ahogy Kodály Marosszéken hallhatta annak idején. Éri Péter a somogyi hosszúdudát is úgy szólaltatta meg, ahogy Somogyban hajdan szokás volt. Szépen szólt a csíkmenesági szerelmes dal Navratil Andrea hangján. Megismerhettük a dob szerepét betöltő ritmushangszert, az egy fából faragott gardont, amely a hegedű kísérője volt a Kelet-Kárpátok falvaiban.

A zene nemcsak a bálok elengedhetetlen tartozéka, hanem gyógyító erő is lakozik benne. Örömüket és fájdalmukat kitáncolták, kiénekelték az emberek. Mert a zene lelki szükség - mondta Hamar Dániel. S a közönség megérezhette, hogy valós ez az állítás. Sipos Mihály hegedűje gyönyörűen szólt egy szál magában is, fájdalmasan sírt. Zenével és tánccal jártunk Szatmárban is: lassú csárdás, friss és hallgató - ahogy a férfiak életkora és hangulata diktálta. Archaikus moldvai csángó nyelven szólt a ballada a Szép fehér pakulárról, a havasi pásztorról.

Bures Réka és Berecz István vastapsot kiváltó fergeteges tánca is hozzájárult a Muzsikás koncertjének sikeréhez Fotó: A szerző

A dalok között információt kaptunk arról, hogyan gyűjtötték és sajátították el a hagyományos zenei előadásmódot a Muzsikás tagjai. Porteleki László hegedűs például hosszú ideig együtt élt, együtt zenélt Magyarpalatkán a helyi muzsikusokkal, hogy ellesse a szabadon rögtönözve muzsikálás titkait.

A koncert záró része a sivár, köves földű Kalotaszegre kalauzolta a hallgatókat, arra a vidékre, ahol a vágyakat a gyönyörűséges viseletben és a különösen gazdag zenében, táncban fogalmazták meg. A Muzsikás együttes magas színvonalú zenéjére Berecz István és Bures Réka, valamint Appelshoffer János és Appelshofferné Rabóczki Anikó fergeteges tánca vastapsot és újrázást érdemelt a közönségtől.

A várudvar színpada előtt ülő közönség a varázsos este végére érdekes hangulatba került. Közben besötétedett, s bár szemközt a hold figyelte őket, de a gyenge színpadi világítás miatt (nem kaptak elég áramot - mondta a hangmérnök) úgy érezhették magukat, mint egy petróleumlámpával megvilágított hajdani táncházban. A varázslat sikerült - így is, úgy is.