Radnóti emlékest

A korabeli dokumentumok, felesége naplójának részletei, a kortársak visszaemlékezései, Radnóti naplójának részletei valamint az exhumálása után előkerült, Bori noteszként elhíresült versei alapján megszerkesztett drámai est sokféleképpen megközelíthető. Legfontosabbként mégis azt kell megemlíteni, amit a darab értelmi szerzője, szerkesztője, rendezője és egyik szereplője, Csadi Zoltán köszönetképpen említett a bemutató után. Nevesül azt, hogy a Bartók vezetése lehetőséget, teret, pénzt, időt adott a megvalósulásra, ami önmagában is unikális, és követendő példaként üdvözlendő.

A közel egyórás összeállítás a színházművészet minden eszközét felhasználva mutatja be Radnótinak a holokauszt előérzetében fogant költeményeit, a munkásságában és élete fordulataiban rejlő megejtő drámaiságot. Mindehhez társul szegődött hozzá Kerekes Éva Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, hogy Radnóti életének szürke háttéralakjaként megrendítő életszerűséggel tolmácsolja a tragikus végzetet megelőző napok történéseit. Magát a költőt Csadi Zoltán formálja, s a sokak számára ismerősen csengő verssorok is az ő szájából hangzanak el. A több, mint vállalható előadást lágy, finom, lírai mozdulataival Jaklics Liliána és Kárpát Attila teszi teljessé. Az est egyik fontos alapköve a muzsikával, hangeffektekkel és énekkel, mitöbb prózai részletekkel azt kiegészítő Quintia zenekar (Beke Beáta, Kurina Laura, Németh Irma, Péter Kata, Pocsai Mária) is. Csadi Zoltán alapos munkát végzett, ami már a szórólapon (Nagy Tamás grafikus munkája) is megmutatkozik, nem beszélve a befogadás hangulatát gyökereiben befolyásoló vetített látványelemekről amelyre Bosnyák Mátyás képzőművész hallgatót kérte fel , vagy az embertelen helyzetet hangsúlyozó, a költő arcát koponyává csupaszító világításról. Az ingyen megtekinthető estet még négyszer (november 16-án, november 24-én, december 1-jén és december 7-én biztosan játsszák, ám a belépés előzetes regisztrációhoz kötött.