Színház a tanteremben

Én nagyon megszerettem ezt a műfajt. Egyáltalán azt, hogy fiatalokkal dolgozhatok együtt. Nagyon tetszik a gondolkodásmódjuk, az a nyitottság és bátorság, ami a tinédzsereket jellemzi. Ahogy megpróbálják feldolgozni a világot. Úgy vettem észre ez most nyilván álszerénységnek hangzik, hogy ezek a darabok nagyon is jól megmozgatják és beindítják a fantáziájukat. Hol a családi viszonyokra lehet reflektálni, hol a drogra, hol a másság elfogadására, hol egyszerűen csak két költőt lehet másképp látni. Minden előadás után van egy beszélgetés is. Az egyiknél addiktológus, a másiknál egy látássérült, a harmadiknál egy kortárs költő a vendég. Ez egy komplex program. Ehhez a darabhoz egy pszichológust fogunk hívni. A feldolgozás lehetőségeit is szeretnénk megmutatni, nem csak a kiúttalanságot. fogalmazott még az év elején, január 3-án megjelent, lapunknak adott interjújában Scherer Péter a T címmel futó darab rendezője.

Az iskolapadba, főként a középiskolás diákoknak szánt darab a decemberi premier után e héten kezdte meg üzemi működését: azaz megkezdődött a tantermi bemutatók sora. Kedden a Rosti, szerdán a Széchenyi iskolában mutatták be a darabot egy-egy drámapedógiai foglalkozás keretében. A Tőkés Nikoletta és Tóth Gergely Ákos főszereplésével futó előadás az alábbi problémákat állítja a középpontban:

Egy huszonéves srác mesél az életéről, s közben fel-feltűnnek a környezetéből, kapcsolataiból villanások: kapaszkodások és taszítások. Megfelelés vagy éppen nem-megfelelés? Mennyivel jobb rendet rakni a fejünkben, mint megpróbálni elpusztítani minden ott találhatót? Hősünk gondolkodik, érez, leporol, kiürít, helyrerak, kitisztít, rendszerez. Rájön, hogy nem mondhatja meg neki más, hogy mit kezdjen az életével. Nem élheti más elképzelését. De mindeközben mit tehet a másik? Aki mindezt végignézi, hallgatja, éli áll teátrum ajánlójában.

Fontos és pontos darab, helye van a tantermekben!