2016.10.26. 19:40
Wisinger István: A Nobel-díjas kém
Megjelent az első magyar Nobel-díjas tudósról, Szent-Györgyi Albertről írt dokumentumregény. A Pulitzer-emlékdíjas és Aranytollas újságíró, Wisinger István élete legmerészebb vállalkozásának tekinti, hogy Szent-György Albertről (1893-1986), az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregényt.
Az események valóságos dokumentumok és fikciós jelenetek egybegyúrásával elsősorban Szent-Györgyi életének utolsó hat magyarországi éveire koncentrál. Eközben filmszerű visszaemlékezések mutatják be, hogy mi történt vele az 1941 előtti években. Megismerkedhetünk azokkal a tényekkel, és eseményekkel, amelyek emigrációra kényszerítették a magyar tudománytörténet egyik legjelentősebb alakját.
Rendkívüli tudós, botcsinálta kém és egyes kortársa szerint kalandor politikus volt. Ugyanakkor még a történészek is úgy emlékeznek meg az 1944-es német megszállás utáni időkről, hogy ő volt az egyik legjelentősebb antifasiszta ellenállási csoport vezetője. Hitler már 1943-ban, a törökországi út után, majd 1944-ben, a megszállás előtti napon Klessheimben szemrehányást tett miatta Horthynak, és ugyanakkor kiadta a parancsot, hogy rabolják el a tudóst (és szállítsák Berlinbe, mert személyesen akar végezni azzal a disznóval ).
Wisinger István (1943-) Pulitzer-emlékdíjas és Aranytollas újságíró, műsorvezető-riporter, médiaszociológus, főiskolai tanár
Az oknyomozó újságírás módszerével készült regényt nevezhetjük akár politikai kriminek is. A könyv megjelenésének ideje szinte egybeesik születésének százhuszonharmadik (1893. szeptember 16.), halálának harmincadik (2016. október 22.) évfordulójához közeledve. Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat 1937. december 10-én vette át.
A dokumentumregény új műfaji és történelmi megközelítésben kíván méltó emléket állítani ennek az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező és páratlan tudományos eredményeket produkáló személyiségnek.
Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért . A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak Prof -ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.