Ybl-díjas alkotók munkái: becsüljük meg építészeti értékeinket!

Az építészek legalábbis értenek ahhoz, miként kell emlékezetessé tenni egy finisszázst. Júliusban nyílt meg az Alba Plazában az a fotókiállítás, amely Ybl-díjas építészek fehérvári munkáit mutatja be. Kétszáz esztendeje született Fehérváron a neves építész, Ybl Miklós, az emlékév pedig egyúttal a Magyar Építészet Éve is. Alkalom arra, hogy megismerjük a mai építészeket, azokat, akik a híres előd nyomdokaiban járva alakították egy város arculatát. Nos, a kiállítás közben átkerült A Szabadművelődés Házába, bezárása pedig azért is lehetett ünnep, mert másutt is látható lesz: most „átvándorol" a Köfém klubházába.

Schőnerné Pusztai Ilona, Horváthné Nándori Klára: sokat tettek a műemlékvédelemért. Fotó: Horváth Renáta

A kiállítást tisztelettel bezárom – ezért viccelt a szintén Ybl-díjas Sáros László, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, aki hozzátette, a példaadó tárlatnak az építőművész szövetségnél be kell mutatkoznia. A finisszázsra három olyan Ybl-díjas alkotó jött el, aki egy-egy munkájával jelen van a megyeszékhelyen. A főszervező, Csutiné Schleer Erzsébet építész, városvédő be is mutatta a közönségnek munkásságukat.

Kérdései nyomán arra is választ kaptunk, mi jelentette a legfőbb kihívást Schőnerné Pusztai Ilona, Horváthné Nándori Klára és Lázár Antal számára a fehérvári feladat esetében, no és az is kiderült, milyen szempontok határozzák meg építészi gondolkodásukat, Schőnerné Pusztai Ilona nevéhez a fehérvári Oskola utca 10. felújítása fűződik: a mai városi képtár régi épülete, a lakásokkal együtt. Ha egy épületben megmaradt a középkori fal, de a barokk és 19. századi átépítés nyomait is viseli, az építésznek szorosan együtt kell működnie a művészettörténésszel és a régésszel – hangzott el. Ráadásul a földszinten még barokk freskót is találtak, ami eldöntötte: ezt a nagyközönségnek is látnia kell! Szerencsére az épületnek ideális funkciót találtak: ez lett a Deák-gyűjtemény otthona.

A Kossuth-díjas építész, Lázár Antal a tárlaton.

Horváthné Nándori Klára nevéhez az Országos Műemléki Felügyelőség Arany János utcai irodaházának felújítása fűződik. Az utcában egymás mellé épültek a házak, a többszöri átépítések során a határfalak megváltoztak – ezt figyelembe kellett venni, ugyanakkor a funkciónak megfelelő épületet kialakítani. Az eredmény példa arra, hogy miként lehet megőrizni a műemléki jelleget, s modern eszközökkel megfelelni a kor elvárásainak: a tűzfalakat párkánymagasságig visszabontották, s üvegfelületek szolgálják a funkcionalitást.

Élmény volt hallgatni a Kossuth-díjas Lázár Antalt, a fehérvári Domus áruház tervezőjét, Ő ugyanis a nagy elődökről beszélt: arról, hogy pályakezdőként a sors kegye folytán került az Ipartervhez, amit 1948-ban hoztak létre, s 30-40 évig a magyar építészet élevonalát jelentette. Nagyszerű elődöktől lehetett tehát ellesni az ismereteket, olyan elődöktől akik példát adtak, s fegyelmezett, gondolkodó látásmódot képviseltek. A Lázár Antalt és a fehérvári áruházat bemutató fotók mellett ez a megjegyzés szerepel: a belső teret nem az építészeti értékének megfelelően használják...

Hát igen. A kiállítás felhívja a figyelmet értékeinkre, de több megbecsülést is követel számukra. Különösen igaznak érezzük ezt a szintén a tárlaton szereplő II. számú vasúti állítótorony esetében. Rimanóczy Gyula különleges alkotását éppen most akarják lebontani. Ezért reméljük, hogy minél több helyen bemutatják a tárlatot. Hátha a döntéshozók is megnézik.