Hétköznapi repülő autó? - Eljátszunk a gondolattal, mi lenne, ha gyorsabban fejlődne az autóipar

Ha a Moore-törvényt alkalmazni lehetne az autókra, akkor ma egy átlag kocsi ezerkétszáz lóerős lenne, és a motor elférne a zsebünkben. Ettől persze nagyon is messze vagyunk.

1674-ben Christiaan Huygens, holland fizikus, tervezte, és építette meg az első dugattyús motort. Ezt tartjuk az első belső égésű motornak, a technikai alapelve megegyezik a mai autókéval, de a mozgási energiát puskapor felrobbanásával nyerte. Karl Benz háromkerekűje 1886-ban kapta meg a szabadalmat Otto-motorral hajtott önjáró kocsijára – ezt a napot ismeri a világ az autó születésnapjaként. Egyhengeres, 0,8 lóerős motor hajtotta, legfeljebb 16 km/h-s sebességgel haladt. Ehhez képest a ma megvásárolható leggyorsabb autó, a Hennesey Venom GT kilogram – lóerő aránya 1071 kg – 1200 lóerő, és 1400 Nm segíti a tapadásban. A Venomnak mindössze 14,3 másodperc kell, hogy elérje a 322 km/h-t, a végsebessége pedig a Hennesey szerint 438 km/h. Hatalmas fejlődés, ám a számítástechnika tempójához képest csigalassú.

Néhány prémiumkategóriás autót már ma is futurisztikus belsővel, és szinte átláthatatlan extra tudással hoznak forgalomba (Fotó: Ónodi Zoltán)

Nehéz megítélni, hogy a mérleg nyelve egy ilyen arányú előrelépés esetén az előnyök, vagy a hátrányok felé billenne el. Kétségtelen, hogy a tervezés, a dizájn, az üzemanyag és meghajtás technológiák, de főként a biztonság terén lehetséges fejlődéssel csak jól járhatnánk. Ma még nem a repülő autók városi légifolyosóit kell tervezgetnünk, de már a hétköznapok része, hogy utcára került egy 422 elektromos lóerővel rendelkező, 0-5300-as fordulatig 600 Nm a forgatónyomatékot leadó, 4,4 másodperces 0-100 - as időt szavatoló autó. Ha a kísérletek eredményesek lesznek, meg kell barátkoznunk a vezető nélküli járművekkel, amelyek már 700 ezer mérföldet tettek meg balesetmentesen a nagyvárosokat elkerülő, útkereszteződések nélküli főútvonalakon, így az elmúlt évben már elsősorban a városi közlekedésben tesztelték őket, és meglepően megbízhatóak. Lassan az autók teljes irányítása és felügyelete kicsúszik a kezünkből.

Ahogyan a számítógép és az internet használata is leírhatatlan mértékben segíti mindennapi életünket, ám általa legalább olyan mértékben kiszolgáltatottak is lettünk. Jaron Lanier amerikai informatikus, akit a kibertér gurujának tartanak, „digitális maoistáknak„ nevezi a Google, vagy a Facebook vezetőit. Kérdés, hogy ha ugyanez a hatalmas változás a járműiparban zajlik le, akkor annak vezetői mennyivel lettek volna mértéktartóbbak.