Nyugydíjazása után is aktív maradt Marton Sándorné

Marton Sándorné Terike érettségi után 1952-ben jelentkezett a Pécsi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakára, melyre rögtön felvételt nyert. Két év elméleti oktatás után 1954-től gyakorlati képzésen vett részt a Fejér megyei Hantos községben. 1955-ben diplomázott szaktárgyakból és pedagógiából. 1955-1961-ig a sárbogárdi általános iskolában felső tagozaton tanított. Az ottani évek alatt három gyermeke született.

A család mellett is dolgozott. 1961-ben lehetőség volt arra, hogy időközben pedagógus végzettséget szerzett férjével együtt helyezkedjenek el Mezőfalván, a Petőfi Sándor Általános Iskolában.

A munkahellyel vállalták a falubaköltözést is. Tanítványaiból sok mérnök, fizikus, tanító és tanár lett. Sokakat segített a szakma tanulásához. Esti iskolában tanított felnőtteket huszonöt éven keresztül. 1988-ban kérte nyugdíjazását, ekkor sajnos férje elhunyt. Visszament tanítani, mert szükség volt rá. Négy éven keresztül tanított nyugdíjasként. A tanítás mellett hangsúlyt fektetett a fizika oktatás szemléletességére.

A szertárba több mint tíz tanulókísérleti készletet épített a gyerekekkel. Emellett folyamatosan vezette a matematika szakkört. Rengeteg közösségi feladatot vállalt.

Műsorokat készített a gyerekekkel, osztálykirándulásokon ismertette meg hazánk látnivalóit velük, éves rendszerességgel.

Nyugdíjba vonulása után alapítója, majd tizenöt évig szervezője volt a mezőfalvi Sárgarózsa Nyugdíjas Klubnak, aminek a mai napig tagja.