Suligálával köszöntötték a nagyvenyimi jubiláló végzősöket

2017. április 21., 21:35 szerző: Horváth László fotós: Horváth László
komment
Egeret tettek a küszöbre, mert tudták, a pedagógusuk nagyon fél tőle. Így akadályozták meg a tanóra kezdetét - mesélték a vén diákok a múlt diákcsínyeit visszaemlékezéseikben.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Egeret tettek a küszöbre, mert tudták, a pedagógusuk nagyon fél tőle. Így akadályozták meg a tanóra kezdetét - mesélték a véndiákok a múlt diákcsínyeit visszaemlékezéseikben. Régi, szép hagyományt folytattak a közelmúltban megtartott évfolyamtalálkozón a nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskolában: 10, 20, 30, 40 és 50 éve végzett diákok tértek vissza kerek évfordulójukra az egykori oktatási intézményükbe, hogy felelevenítsék hajdani tanulóéveik kedves emlékeit, és mellette megcsodálják a több évtizednyi idő alatt végbement fejlődést is.

Hagyomány, hogy a régi diákok és a jelenlegi tantestület együtt koszorúzzák meg a hajdani néptanító, Molnár J. Frigyes emléktábláját

Az iskola tornatermében 15 osztály 290 diákja mutatta be, miért is jó ebbe az intézménybe járni. A nézőközönség soraiban egykori és mai tanulók előtt tettek tanúbizonyságot, a Kossuth Lajos Általános Iskolában mindenkinek helye és feladata van, ahol közösen dolgoznak a sikerért. Csak így együtt érzik jól magukat!

- Ebben az évben nagyon kevesen jeleztek vissza a volt tanulók közül. Meglepő, hogy a korábbi időszakban az idősebb korosztálynak jelentett nagyobb értéket a visszatérés. Az idén azonban megfordulni látszik ez a folyamat, mert nagyon szép számban képviseltetik magukat a fiatalabb, 10-20 éve végzettek - hangsúlyozta az iskolabemutató utáni ünnepi fogadáson Kundra Lászlóné igazgató. A jó iskola gyökereket, szárnyakat ad. Van, aki messzire száll, és van, aki közelben találja meg a helyét. Ami biztos, az itt növesztett szárnyak valami módon megnőnek. Ma arról kellett tanúbizonyságot tenni, milyenek is ezek a gyökerek. Bízunk benne, jó munkát végeztünk az ültetésnél, ezért is fontos számunkra és a volt diákok számára ezek a találkozók - emelte ki a rendezvény lényegét beszédében az iskolaigazgató. A jelenlegi tantestület és a volt tanulók ünnepi koccintását követően arról érdeklődtünk, milyen emlékeket őriznek ilyen hosszú idő távlatából?

- A mi időnkben az iskola nem egy helyen volt. Tűzoltószertárban, magtárban, házasságkötő teremben folyt az oktatás. A mostani intézmény helye akkor üresen tátongott - idézte fel a régmúlt diákképeit Németh Mihály, aki 1967-ben végzett. A spirál üzem étkezdéjénél a magtár végében sok jószág legelészett. Itt tartották az óráinkat tanítóink. A tornaóra is a magtár előtt, a szabad ég alatt zajlott. Igazán természetközeli nevelésben részesültünk. Egér persze az volt rengeteg! Megfogtunk egyet, és leraktuk a küszöbre. Naná, hogy nem mert bejönni az órára a tanítónk! Az óra azért meg lett tartva, csak mi próbáltuk a magunk erejéből megtréfálni tanárunkat - elevenítette fel az egyik diákcsínyt a volt tanuló.

50 év után újra az iskolapadban (elöl) Omodi István, Debreceni Pál, Szabó István, Éles Ferencné, Alföldi László és Németh Mihály
Fotók: Horváth László

Kaszás Istvánné Éva néni 34 évig tanított az iskolában. Három éve maga is nyugdíjas. Nagyon kellemes emlékeket őriz diákjairól, köztük a jelenlévő legidősebbekről is.

- Remek kis osztályközösségként éltük iskolaéveinket. Minden csibészségben benne voltak. Amikor kellett, akkor természetesen hajtottunk a tanulmányi versenyeken is. Abban az időben tanulmányi szinten eléggé vegyes osztályokba jártak a gyerekek. Mindenki a képességei szerint produkálhatott, aminek talán egyik legnagyobb pozitívuma, hogy rendkívül összetartó közösséggé kovácsolta őket az együtt töltött idő - emelte ki visszaemlékezésében az idős pedagógus.

A nagyvenyimi iskola ezúttal is méltón köszöntötte sok éve végzett diákjait. Őrzik a hagyományaikat.

Horváth László

2017. április 21., 21:35 szerző: Horváth László fotós: Horváth László

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...