Balaton kis kör, kerékpárral - Elfáradt a kis csapat az egész napos erőpróbán, de nagy élmény volt

2016. október 26., 21:40 szerző: Olvasó
komment
Balaton - Már régóta vonzott a nagyobb kerékpártúrák gondolata. Az eddigi legnagyobb megmérettetésem a Velencei-tó körüli kör volt, ami körülbelül 30 kilométer.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Gondoltam, hogy a következő lépcső a Balaton körül egy kisebb szakasz, mondjuk olyan 50 kilométer - nem több. Mivel azonban a legkisebb kör is körülbelül 70 kilométeres, ezért kicsit ódzkodtam az ötlettől, hiszen hobbi kerékpárosként az olcsó, szerény kategóriájú kerékpárommal talán nem kellene ekkora távolságot kipróbálni. Mindenesetre adódott a lehetőség, hogy egyik barátom szervezett egy pár fős túrát a Balatonakarattya - Tihany - Szántód - Balatonakarattya távon. Ez körülbelül 73 kilométer. Nekem soknak tűnt, főleg, hogy a nyáron nem sok időm volt kerékpárra ülni, a legnagyobb túrám is a Dunaújváros - Kulcs - Dunaújváros táv volt, ami cirka 50 kilométer.

Szóval egyik reggel felpakoltuk a bringákat az autókra - két autóval mentünk, összesen hatan - és Balatonakarattyánál, a 71-es 710-es út körforgója melletti parkolóban fél tízkor elindultunk. Irány Tihany! Jól táblázott kerékpárutakon mentünk, körülbelül egy óra múlva megpillantottuk a Balatont. A tó mindig, így ősszel is nagyon szép, nem beszélve a partot övező bokros, erdős részekről, nagyon szép helyeken haladtunk. Igaz, a kerékpárút is változatos volt. Volt, ahol száguldottunk a vadonatúj, aszfaltos részeken, de zötykölődtünk régi kis utcácskákon, elhanyagolt szakaszokon is. Almádiban megálltunk egy cukrászdánál, az okosok szerint ilyenkor egy csokis süti, édesség remekül helyrebillenti a vércukor egyensúlyát. Edzetlenségemhez illően én már itt elfáradtam, de kis pihenőkkel tudtam haladni, igaz, nem a leggyorsabb tempóban. Ilyenkor október végén nem volt nagy forgalom a kerékpárutakon, elvétve találkoztunk szembejövőkkel, és csak ritkán mentek el mellettünk páran.

Szerzőnk itt még az út elején járhatott, bár tekintete már a leküzdendő kilométerekre fókuszál
Fotó: amatőr felvétel

Október 23. lévén megálltunk Almádiban, ahol a Balaton büszkeségpontját és Ungár József szobrát avatták fel a forradalomról való megemlékezés keretében. Az északi part szép részein vezetett tovább az utunk, a balatonfüredi Tagore-sétány csodálatos hangulata miatt meg is álltunk egy velős pirítósra, hiszen ekkor már majdnem 13 óra volt.

A pihenő után a 71-es út mellett haladtunk. A csapat egy része elindult a Tihanyi hegyre (na jó, dombra), mert ott is meg akarták kóstolni a velős pirítóst. Mi lecsorogtunk a Tihanyi félsziget partján vezető útra, ahonnan a jó kis szélben sok vitorlást láttunk a vízen. Bekanyarodtunk a tihanyi hegy felé, majd a lejtőn a révhez. A csapat másik része is megérkezett, majd fejenként és kerékpáronként összesen 900 forintért átkeltünk a tavon. Nagy élmény volt a felhős-napos, váltakozó vízfelületen hajózni.

Szántód után aránylag gyorsan elértünk Siófokra. Itt is pihentünk egy kicsit, egy-egy jó rétes (mákos-meggyes, sőt szőlős!) társaságában, és nekiláttunk az út hátralévő szakaszának - majdnem a felének. Fura volt látni a Petőfi-sétányon a bedeszkázott ablakú vendéglátóhelyeket, az avart sodró szélben a néptelen utcát, majd utána az Aranypartot. Itt már elég nehezemre esett tekerni. Szerencsére a déli part ezen a részen teljesen sík, csak egy kis szembeszél hátráltatott bennünket.

Balatonvilágosig a villák, nyaralók, vityillók között vezetett a kerékpárút, majd egy rövid, de annál meredekebb emelkedőn kaptattunk fel a vasúti átjáróig, ahonnan pár kilométer után lélegzetelállító látványban volt részünk. A magaslatról az egész aligai vízfelületet be lehetett látni. A túlpartot csak a kezdődő párásodás miatt nem láthattuk, hiszen ekkor már olyan 16 óra környékén járt az idő. Ezután már nem volt sok hátra Akarattyáig, bár a táblák néhol hiányoztak, vagy fák takarták el, ezért egyszer meg kellett állnunk, egyeztetni a helyes útirányt.

Este hat órakor értünk vissza a parkolóba, felpakoltuk a bringákat és irány haza!

Elfáradt a kis csapat, de nagy élmény volt ez a „kis” kör a Balatonnál. Megfelelő edzettség és pláne megfelelő felszerelés nélkül nem javasolom ezt a körutat bárkinek! Az én legfőbb tanulságom, hogy csak megfelelő méretű kerékpárral szabad nagyobb távolságra indulni! Majdnem nyújtott lábbal kell tudni elérni a pedált az alsó íven, különben lehetetlen megfelelő, helyes erőkifejtést beletenni a biciklizésbe hosszú távon. Arra is vigyázni kell, mit viszünk magunkkal, mert 70 kilométeren már minden kilogramm veszélybe sodorhatja a végcél elérését. Akik mégis szeretnének kényelmesen, kellemesen kerékpározni a Balaton-parton, szervezzék úgy, hogy a kiindulási ponttól a bringaszállító autó várja meg őket egy megbeszélt érkezési ponton. Ebben az esetben, ha nagyon elfárad valaki, még a cél előtt is összeszedheti a szállító autó...

Talán a legjobb terv az, hogy kerékpározzanak egy kényelmes távolságot, onnan pedig térjenek vissza a rajthoz.

Olvasó

2016. október 26., 21:40 szerző: Olvasó

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...