Dunaújvárosi polgárőrök a berlini parlamentben

Dunaújvárosi polgárőr is tagjai voltak annak a delegációnak, amely a múlt héten vett részt Németországban, azon belül is Berlin-Brandenburg tartományban. A küldöttek többek között megismerhették a németországi rendőrség szervezeti és jogi hátterét, működésének alapelveit.

Betekintést nyerhettek a berlini bevetési központba, ahol megtudhatták, hogy a központban közel száz számítógépes munkaállomás van. Innen irányítják a hárommilliós főváros összes rendőrségi autóját. A monitorokon nem csak azt látják, hogy éppen merre járnak a járművek, de azt is, hogy éppen intézkednek-e, milyen folyamatban vannak. A polgárőrök megismerhették a segélyhívó rendszer működését is, ami szintén ugyanabban a teremben működött. Egy átlagos napon Berlinben, a 112-re több mint ötezer(!) hívás fut be. A berlini rendőrség képviselője elmondta, náluk nagyon fontos a rendőrség imidzse, ezért minden segélyhívást fogadnak, és mindenkinek segítenek is. A hívások több mint nyolcvan százaléka egyébként nem valós segélyhívás. Az év legforgalmasabb napja január elseje szokott lenni, amikor özönlenek a lakossági hívások, miszerint túl hangosan ünnepelnek az emberek, és a betelefonálók ezt sérelmezik. Napi felbontásban pedig a déli 12 órától 15 óráig tartó időszak a zsúfolt, ugyanis a gyerekeknek akkor van vége az iskolai óráknak, és előszeretettel hívják fel a 112-es segélyhívót. Az eddigi legfurcsább hívás az volt, amikor valaki betelefonált, hogy a rendőr mondja meg melyik moziba mit vetítenek. A magyarországi delegációt fogadó rendőrtiszt elmondta, a rendőrkolléga ekkor is higgadtan, udvariasan viselkedett és segített a betelefonálónak, hogy hol talál részletes információkat.

A magyar delegáció tagjai meglepődve tudták meg, hogy van olyan dolog, amiben a magyar rendőrség előrébb van a németeknél. Berlin rendőrsége ugyanis még mindig analóg rádiókkal kommunikálnak, digitális rádiókra tizenöt éve várnak. A Magyar Rendőrségnél már évek óta lezajlott a digitális átállás.

Dieter Knobelauch, a Brandenburgi tartományi Bűnügyi Hivatal vezetője a Bűnügyi Technikai Intézet bemutatásakor ismertette a szövetségi illetve tartományi rendőrség felépítését, feladatköreit, majd kitért a bűnügyi hivatal munkájára. A klasszikus krimináltechnikák felsorolásánál kiemelte, hogy Brandenburg tartomány azon kevesek közé tartozik, ahol a hangzó „nyomrögzítést” is meg tudják oldani. Vagyis a zsaroló telefonok, üzenetek elemzését, beazonosítását is meg tudják vele oldani. A bűnügyi hivatal szövetségi szinten is, egy nagyon nagy cipőnyom gyűjteménnyel rendelkezik. A nyomrögzítést már a hetvenes évek óta tárolják, gyűjtik. Mint mondta a gyáraktól már eleve úgy kapják a talpadatokat, hogy megvan a lenyomaton túl, az anyagát, a méretét, a gyártás évét, a színét, stb. Így a nyomozók nem csak egy talplenyomatot  keresnek, hanem egy konkrét cipőt fotóval. A több mint tizenkettőezer minta, illetve gyári adat mára már digitalizálva van, így ez az utókornak is rendelkezésére áll majd. Ehhez egy külön szoftvert fejlesztettek ki, amibe már a cipőnyomokon túl az autó abroncsokat is folyamatosan viszik fel. Ezzel az adatbázissal Brandenburg tartomány rendőrsége a szövetségi rendőrségek között is fő helyen állnak. Az előadó beszámolt a lövedékek lőfegyverek mintarögzítéséről is. Kiemelte, egy bűnesetnél nagyon fontos információkat tud adni egy lövedéknyom, egy elhagyott hüvely, mely segítségével be tudják azonosítani a lőfegyvert. Szemléletesen mutatta be, hogy a különböző lőfegyverekből kiadott lövedék röppályájából milyen sok mindent tudnak meg. Valós példával szemléltette, hogy egy lövedék röppálya azt is elárulja, a kiadott lövés szándékos volt-e, vagy sem. Dieter Knobelauch bemutatta a digitális képfeldolgozást is. Többek között azt, hogy javítják fel egy ipari kamera képét ahhoz, hogy abból egy így rögzített bűnelkövetőt beazonosíthatóvá tegyenek.

Az extrémizmus és az erőszak megjelenésének formáit illetve azok németországi kezeléseit mutatta be Heiko Homburg, az Alkotmányvédelmi Hivatal szóvivői ügyosztály vezetője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal az egyik hírszerző hivatal a három közül, amelyik az egyesülés óta működik. Ebben a hivatalban nem dolgozhatnak az NDK-s Állambiztonsági Minisztérium, másképpen a Stasi (Ministerium für Staatssicherheit) munkatársai.

Tanulságos volt a magyar delegáció tagjainak az is, hogy a német alkotmány huszonegyes cikkelye a pártokra vonatkozó alaptörvényeket fogalmazza meg. Ebben az van leírva, hogy az olyan pártok, amelyek az alkotmányt megsértik, azoknak meg kell szüntetni. Heiko Homburg hangsúlyozta, az alkotmány védelmének legjobb módja a tájékozott állampolgár, ezért minden évben egy vastag könyvet adnak ki arról, milyen intézkedéseket tettek az alkotmány védelmében, a megfigyelt pártokról milyen információkat tudtak beszerezni. Németországban 22.150 főt tartanak nyilván, akik a szélsőjobboldalhoz tartoznak. Ezeket név szerint ismerik, tudják mit tesznek, folyamatosan figyelik, szemmel tartják őket.

A csúcspontot az jelentette, mikor a küldöttség a berlini parlamentben találkozott politikusokkal és velük tárgyalásokat folytattak. A magyar delegációt dr. Robbin Juhnke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szóvivője és egyben a közbiztonsági témafelelőse, illetve a fiatalok pártjának a német Kalóz Pártnak képviselője, Fabio Reinhardt fogadta.

Fabio Reinhardt egyébként hamar megnyerte a magyar delegáció tagjait, hisz magyarul köszöntötte őket, majd elmondta, Pécsett járt egyetemre, mint német diák. A magyar nyelvet sajnos nem beszéli, ám sokat ért belőle. A mindegyik fél számára tartalmas és konstruktív megbeszélésen a felek egyeztették véleményüket, és megismerhették a másik működési problémáit. Lőwinger Zoltán, a dunaújvárosi Pannon Polgárőrség tagja kérdezte a CDU képviselőjét, hogy Németországban hogy kezelik a szélsőségeket, miként korlátozzák azokat, milyen eszközökkel tudják működésüket megnehezíteni. A másik kérdést pedig kifejezetten a Kalóz Párt képviselőjének célozta. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi választáskor a Kalóz Párt azzal kampányolt, hogy szeretné Németországban szabaddá tenni az internetes letöltéseket. Ez viszont magával hozná a pedofília illetve a szexuális bűnelkövetések számát. Ha viszont fent marad a korlátozás, az viszont a szabad véleménynyilvánítás jogát. A másik városi küldött Varga József - aki szintén a Pannon Polgárőrség tagja – az után érdeklődött, hogy Berlin-Brandenburg tartományban miként támogatják a civil társadalmi szervezeteket, milyen eszközökkel támogatják az önkéntes munkát. Varga elmondta, ugyan tudja, hogy a magyarországi polgárőrséghez hasonló civil szervezet nincs Németországban, mégis kíváncsi volt van-e olyan önkéntes civil szerveződés, amely a bűnmegelőzésnél, illetve a katasztrófa helyzetek elhárításánál mozgósíthatók, bevethetők.

A felek az öt nap alatt megismerhették a másik működési problémáit, egyeztették véleményüket és a tárgyalásokat mindegyik fél számára tartalmasnak, valamint konstruktívnak értékelték.