Szaporodó építkezések, fellendülő ingatlanforgalom (x)

Ez várható a következő években

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése nem csupán az ingatlanpiac helyzetére van pozitív hatással, hanem kedvező lehetőségeket teremt az építőipar számára is. A januárban bevezetett csok-szabályok módosítása következtében fokozódó nyomás nehezedik az építőiparra az új lakások építése terén, hiszen a lakosság részéről megnőtt az igény az új lakások iránt, ám a piacon jelenleg nincs elegendő elérhető új ingatlan. Ez nem véletlen, hiszen a 2009-ben bekövetkezett válság gyakorlatilag teljesen leállította az építkezéseket, és még a válság előtti években épült ingatlanok sem találtak mind gazdára. Ezért a kereslet növekedése beindíthatja az építkezéseket, ami az építőiparon keresztül jótékony hatású lehet a gazdaság más szegmenseire is. Ugyanakkor – mivel a lakosság megnövekedett keresletet támaszt az új építésű ingatlanok iránt, ezért ez fölfelé hajtja majd az árakat ebben a szegmensben, egyes szakértők szerint akár 20-25%-os árnövekedés is tapasztalható lesz az elkövetkezendő években.

Jelenleg a fent részletezett folyamatok beindulásáról még nem beszélhetünk, a támogatások iránt ugyan nagy az érdeklődés a bankokban, de valódi igénylést még csak kevesen nyújtottak be. Az ingatlanpiac szakértői – a feltételek változatlansága mellett – évente 12-25 ezer csok-igénylőre számítanak a közeljövőben.

Főváros, agglomeráció, vidék

Az elmúlt két évben tapasztalt ingatlanpiaci fellendülés jelei még most is csak alig-alig mutatkoznak vidéken, ám ott még mindig az ingatlanok túlkínálata a jellemző. A jelenlegi állami támogatások következtében kérdés, hogy hogyan fog alakulni a vidéki ingatlanok forgalma. Tény, hogy a kedvező állami támogatások hatására egyre több fővárosi dönt úgy, hogy kiköltözik a zsúfolt belvárosból, ez a tendencia azonban csupán a külső kerületek és az agglomeráció ingatlanpiacát mozdíthatja meg a közeljövőben. A fővárosi és környékbeli magas telekárak ugyan vonzóvá tehetik a vidéki településeket, de minden bizonnyal nem a Budapesttől több száz kilométerre lévőket (előnyben lesznek például a dabasi, monori vagy dunaújvárosi eladó lakások, ellentétben a szabolcsi vagy borsodi lakásokkal). Az elmaradottabb térségekben lévő ingatlanok még ma is csak a válság előtti árszint alatt cserélnek gazdát, azt is elvétve. Előnyben jellemzően a nyugat-magyarországi települések lesznek, szemben a kelet-magyarországiakkal, és a főváros-közeliek, szemben az ország más településein lévőkkel.

Az árak alakulását tekintve a következő egy évben a használt lakások piacán a fővárosban további jelentős árszint-emelkedés nem várható, tekintettel arra, hogy az utóbbi két évben nagymértékű áremelkedés volt tapasztalható, és az árak ma már elérték a válság előtti szintet. A forgalom növekedése kisebb mértékű lesz, így az árak sem fognak olyan nagymértékben növekedni. Ezzel szemben, ha a vidéki használt ingatlanpiac forgalma növekedésnek indul, mint ahogy azt egyes szakértők várják, akkor ott jelentős emelkedésre lehet majd számítani az árakat illetően.