Merénylet Norvégiában: Breivik öngyilkosságától tart a rendőrség

Pal Hjort Kraby azt nem árulta el, melyik norvégiai börtönben őrzik a szélsőjobboldali merénylőt, akit a hétfői kihallgatás után a vizsgálóbíró nyolc heti elzárásra ítélt. Ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie Breiviknek.
A rendőrség kedden megkezdte az oslói robbantás, illetve az Utoya szigetén végrehajtott lövöldözés során meghalt személyek nevének nyilvánosságra hozatalát. (Norvégiában minden nagyobb katasztrófa után közzéteszik az áldozatok nevét.) Eszerint az oslói kormányzati negyedben bekövetkezett robbanás halottjai között van egy 61 és egy 56 éves nő, valamint egy 32 éves férfi. Közölték egy 23 éves férfi nevét is; őt Utoyán lőtte agyon a merénylő. A Tyrifjordban, ahol a sziget fekszik, a nyomozók még négy vagy öt eltűnt személy után kutatnak.

Utoya szigetén egy eltűnt van egy tévé-állomás szerint

A norvég TV2-nek a rendőrségre hivatkozó szerdai jelentése szerint a pénteki véres dráma helyszínén, Utoya szigetén egy eltűntet tartanak nyilván, és nem ötöt, mint arról a korábbi beszámolók szóltak.

Az AFP francia hírügynökség kérdésére az oslói rendőrség egyik illetékese nem erősítette meg az információt. Sturla Henriksbo leszögezte: "a rendőrség nem ad tájékoztatást az eltűntek számáról, mi csak a halottak és a sebesültek számát közöljük. Nem tudom, hogy a TV2 honnan vette értesülését, amelyet nem tudok sem megerősíteni, sem cáfolni".

A rendőrség szombaton négy vagy öt eltűntről beszélt, majd később már csak az ötöt emlegette.
A norvég kormányzati negyedben végrehajtott pokolgépes támadásban, majd a fővárostól negyven kilométerre lévő Utoya szigeti ifjúsági gyűlést ért mészárlásban összesen 76 ember vesztette életét - közölte a rendőrség.

Breivik ügyvédje szerint léteznek más működő sejtek

A norvégiai kettős merénylet gyanúsítottjának ügyvédje szerint azért volt hétfőn zárt a bírósági meghallgatás, hogy Anders Behring Breivik ne tudjon üzenni Norvégiában és külföldön működő sejtnek.

Geir Lippestad ügyvéd kedden a külföldi sajtó képviselőivel találkozva kijelentette, hogy véleménye szerint védence "őrült", és hogy tettének elkövetése előtt kábítószert fogyasztott. Mint mondta, Breivik maga közölte, hogy van "két (másik) sejt Norvégiában és több sejt külföldön".

Az ügyvéd szerint Breivik, aki beismerte tettét, "megvet mindenkit, aki hisz a demokráciában". Lippestad elmondta még, hogy nem fogad el utasításokat védencétől, és azt hangoztatta, hogy valakinek az ő védelmét is el kell látnia.

Robbanószert találtak Breivik farmján

Robbanószert találtak Norvégiában azon a tanyán, amelyet a hét végén a skandináv országban elkövetett kettős merénylet feltételezett tettese, Anders Behring Breivik bérelt - közölte a norvég sajtó kedd este rendőrségi forrásra hivatkozva.

A robbanószert nem akarták szállítani, ezért a helyszínen - a fővárostól, Oslótól 160 kilométernyire északra fekvő tanyán - ellenőrzött körülmények között megsemmisítették.
Breivik feltehetően azért bérelt mezőgazdasági területet, hogy ne keltsen gyanút azzal, hogy műtrágyát vesz. A műtrágyára robbanószer előállításához volt szüksége.
A gyanú szerint a 32 éves, a norvég rendőrség által keresztény fundamentalistaként  emlegetett férfi hozott működésbe autóba rejtett pokolgépet péntek délután Oslóban a norvég baloldali kormány székházánál. A detonációban nyolc ember vesztette életét. Breivik ezután hidegvérrel lemészárolt fiatalokat Oslótól nem messze egy szigeten; legalább 68 embert lőtt agyon.

Breivik egy lövészklub tagja volt

Egy norvég lövészklub megerősítette, hogy a múlt pénteki mészárlások elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik a tagja volt, és ott edzett.

Az Oslói Pisztolyklub szerda reggel az interneten közölte, hogy Breivik 2005-től 2007-ig, majd tavaly júniustól mostanáig járt a klubba, s "annak tagjaként részt vett 13 szervezett edzőprogramban másokkal együtt, valamint egy versenyen is".
A 32 éves férfi pénteken két legálisan vásárolt lőfegyverrel jutott be egy szociáldemokrata ifjúsági táborba, s ott vérfürdőt rendezett.
A lövészklub közleménye szerint Breivik "sem politikailag nem vétette észre magát, sem olyan magatartást nem tanúsított, amely előrevetítette volna a mélységesen tragikus eseményeket". A férfit azonnali hatállyal kizárták a klubból.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Védekezhet-e beszámíthatatlansággal Anders Breivik?

Védekezhet-e beszámíthatatlansággal Anders Breivik?

Anders Behring Breiviket, 76 áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet elkövetőjét "őrültnek" minősítette az ügyvédje, ám ez nem feltétlenül menti fel az alól, hogy bíróság előtt vállaljon felelősséget tetteiért - állapította meg Gisela Friedrichsen a Der Spiegel internetes kiadásában szerdán megjelent kommentárjában. "Valaki, aki annyira eszes, hogy előbb egy pokolgépes merénylettel zavart kelt a fővárosban, lekötve ezzel a hatóságokat, csakhogy később rendőrnek öltözve megjelenjen egy szigeten, ahol ártatlan gyerekeket és fiatalokat lő agyon,az muszáj, hogy őrült legyen" - írta a német hírmagazin jogi szakértője. "Tettének hidegvérű brutalitása azonban, amely miatt azt gondoljuk, hogy őrült, az ügyvédje véleményével ellentétben még nem jelenti azt, hogy nem vonható felelősségre azért, amit tett" - érvelt az újságírónő.

Ha csupán egy bűntett brutalitása bizonyítaná az elkövető beszámíthatatlanságát, rengeteg gyilkos és terrorista végezte volna börtön helyett a pszichiátrián. "Ha ez így lenne, akkor náci gonosztevők, akik férfiak, nők és gyermekek millióit küldték gázkamrákba - és még inkább, azok, akik megálmodták ezt az őrültséget és kiadták a parancsokat -, csupán az elmebetegségük ártatlan áldozatai lennének" - írja a kolumnista. Friedrichsen ennél konkrétabb példaként többi között a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF), a Németországban a hetvenes évektől a kilencvenes évek végéig aktív szélsőbaloldali terrorista csoportot hozta fel, amelynek tagjai "nemes" politikai célok nevében legkevesebb 34 embert öltek meg. A bírósági tárgyalás során egyszer sem merült fel, hogy az elkövetőket elmeállapotuk miatt nem lehetne felelősségre vonni, mert tetteiket alaposan megfontolva, gondosan kidolgozott terv alapján követték el.

Az újságírónő szerint a különösen kegyetlen bűntények esetében ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy minek a hatására követték el szörnyű tettüket, s ha belső hangok vagy téveszmék vezették őket a gyilkosságra, akkor nem lehet őket az épelméjűekhez hasonló módon felelősségre vonni. Arról a nőről például, aki 1990-ben nyakon szúrta Oskar Lafontaine német politikust, a nyomozás során kiderült, hogy gyógykezelésre szoruló elmebeteg, ezért végül pszichiátriára utalták be. Mindazonáltal még a súlyos mentális zavarok sem mindig jelentik azt, hogy az illető nem felelős a tetteiért. A legkegyetlenebb sorozatgyilkosok nagy része szenvedett valamilyen komoly elmebetegségben, ám a legtöbbjüket bíróság elé állították, és hosszú börtönbüntetésre vagy halálra ítélték.

Friedrichsen azt is felveti, hogy bár a norvég törvények értelmében Breiviket maximum 21 év börtönre ítélhetik (s ezt letelte után 5-5 évvel ismételten meghosszabbíthatja a bíróság), ha bebizonyosodik, hogy beszámíthatatlan, akár élete végéig elmegyógyintézetben raboskodhat.

OLDALTÖRÉS: Emberiesség elleni bűntett is lehet a vád

Emberiesség elleni bűntett is lehet a vád

Emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját, Anders Behring Breiviket - idézte az Aftenposten című norvég lap kedden Christian Hatlo ügyészt.

A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az északi országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. A tudósítás szerint az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.
A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását" tartalmazza, a második pedig "a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát.
Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, hogy nem zárnak ki más vádpontokat sem. "Végleges döntés még nem született" - tette hozzá.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.

Emberiesség elleni bűntett is lehet a vád

Emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját, Anders Behring Breiviket - idézte az Aftenposten című norvég lap kedden Christian Hatlo ügyészt.

A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az északi országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. A tudósítás szerint az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.
A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását" tartalmazza, a második pedig "a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát.
Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, hogy nem zárnak ki más vádpontokat sem. "Végleges döntés még nem született" - tette hozzá.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.

Emberiesség elleni bűntett is lehet a vád

Emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját, Anders Behring Breiviket - idézte az Aftenposten című norvég lap kedden Christian Hatlo ügyészt.

A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az északi országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. A tudósítás szerint az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.
A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását" tartalmazza, a második pedig "a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát.
Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, hogy nem zárnak ki más vádpontokat sem. "Végleges döntés még nem született" - tette hozzá.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.

OLDALTÖRÉS: Az igazságügy-miniszter a rendőrség munkájáról

Igazságügy-miniszter: "fantasztikus" munkát végzett a rendőrség

Igazságügy-miniszter: "fantasztikus" munkát végzett a rendőrség

Igazságügy-miniszter: "fantasztikus" munkát végzett a rendőrség

Megköszönte Knut Storberget norvég igazságügy-miniszter kedden a rendőrség "fantasztikus" munkáját, amelyet a pénteki kettős merénylet nyomán végzett.

"Megragadtam az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az oslói rendőrségnek, más körzetek rendőreinek és egyéb szakosított szerveknek fantasztikus munkájukért - mondta a miniszter, miután találkozott az oslói rendőrségi állomány tagjaival. - Ezek az emberek sokkal többet dolgoztak, mint ami bárkitől elvárható, egész Norvégiában félbeszakították nyaralásukat, és önként jelentkeztek munkára."

A nagyszámú rendőr mozgósításán túlmenően Storberget dicsérte a rendfenntartók munkájának "minőségi oldalát" is, főként a rendőr férfiaknak és nőknek a biztonság és a normális viszonyok helyreállításáért tett erőfeszítéseit a véres merényletek után. E miniszteri kijelentések azután hangzottak el, hogy bíráló kérdések merültek föl azzal kapcsolatban , hogy miért telt el olyan hosszú idő pénteken a támadások és a rendőrség közbelépése között.

Sokkoló képsorok:

OLDALTÖRÉS: Drakula alakja is feltűnik a manifesztumban

Drakula alakja is feltűnik a manifesztumban

Drakula alakja is feltűnik a manifesztumban

Drakula alakja is feltűnik a manifesztumban

A norvégiai kettős merénylet gyanúsítottja, Anders Behring Breivik által jegyzett, s a hét végén ismertté vált 1500 oldalas manifesztumban több Romániára vonatkozó utalás is található: a dokumentumban egyebek mellett szó esik a szerző szerint a keresztény hősök sorába tartozó - gyakran Drakula alakjával azonosított - III. Vlad havasalföldi fejedelemről.

A szövegből kiderül, hogy Anders Behring Breiviket egyrészt foglalkoztatták az olyan történelmi események, mint a törökök hódításai a határőrvidékeken és az etnikai kisebbségek deportálása a második világháborút követően. Megkülönböztetett figyelmet tanúsított az ellenségeinek felnyársalásáról hírhedt III. Vlad havasalföldi fejedelem alakja iránt. Sokak szerint róla mintázták Drakulát, a vámpírt. Breiviket a Romániában jelenleg is tapasztalható társadalmi jelenségek is izgatták, például az ultranacionalista mozgalom és a roma kisebbséggel kapcsolatos helyzet.
   
A XV. században élt román fejedelmet Breivik igazi keresztény hősként írja le, aki keményen harcolt az oszmán terjeszkedés, így Európa iszlamizációja ellen, ami Breivik számára is létfontosságú ügy.
   
Az etnikai kisebbségeknek a Baragan régióba, délkeletre, a romániai büntetőkolóniákra történt deportálását, amelyet a kommunista rezsim az 1950-es években hajtott végre, Breivik a sikeres etnikai tisztogatás példájaként, és egyúttal "bizonyos - a kommunista párt által veszélyesnek ítélt -  társadalmi rétegek tagjainak kiiktatására" alkalmas módszerként említi.
   
Az európai szélsőjobboldali mozgalmakat taglaló részben Breivik két román szerveződésről is szót ejt: a Nagy-Románia Pártról (PRM) és a 2000-ben létrehozott Új Jobboldalról. A norvég tömeggyilkos szerint ezek a csoportosulások a migránsok csekély száma miatt nem mozgósítottak ugyan a bevándorlás ellen, szélsőséges nacionalizmusukkal azonban Európa-ellenes, antiszemita, valamint idegenellenes nézeteket terjesztenek, elsősorban a roma kisebbséget célkeresztbe állítva.

OLDALTÖRÉS: A magyar rendőrség is nyomoz

A magyar rendőrség is nyomoz

A magyar rendőrség az első pillanattól kezdve és jelenleg is gyűjti, értékeli az összes olyan információt, amely a Norvégiában történt merényletekkel összefüggésbe hozható - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Népszabadsággal.
A lap keddi számában megjelent írásban Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke azt nyilatkozta: bizonyosan vizsgálni kell, hogy egy magányos őrült akciójáról van-e szó vagy esetleg messzebb - akár Magyarországra - is vezethetnek a szálak.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke helyesnek tartja az esetleges "magyar szál" vizsgálatát

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke helyesnek tartja, ha a magyar hatóságok megvizsgálják, hogy a Norvégiában múlt pénteken történt merényletnek van-e "magyar szála".

Vadai Ágnes más témában tartott keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az ügyben, az esetleges "magyar szál" meglétét illetően a titkosszolgálatok mellett a Terrorelhárítási Központ és az Országos Rendőr-főkapitányság folytathat vizsgálatot, gyűjthet információkat, és ő helyesnek tartja, ha ez megtörténik.

A szocialista politikus szerint a norvégiai tragédia tanulsága az: minden országnak fel kell készülnie arra, hogy élhetnek területén az elkövetőhöz hasonló gondolkodású emberek. "Ilyen gondolkodású emberek Magyarországon is egészen biztosan vannak. Az a kérdés, hogy ettől a gondolkodástól eljutnak-e a cselekedetig, van-e erre lehetőségük" - fogalmazott, megjegyezve: a mai biztonsági helyzetben mindenre fel kell készülni.

Az MSZP-s képviselő megrázónak nevezte az Oslóban és Utoya szigetén történt merényletet, és rendkívül fontos üzenetnek értékelte, hogy Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök arról beszélt: Norvégiának a történtek dacára is meg kell őriznie értékeit, így a társadalom nyitottságát.

A 76 áldozatot követelő norvégiai merényletek elkövetését beismerő Anders Behring Breivik az elmúlt években többször járt Magyarországon, az internetre feltöltött ezerötszáz oldalas írásában egy Norvégiába vándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának. A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorolt föl: a MIÉP-et, a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az utóbbinak több tucat európai radikális szervezet között levelet is küldött múlt pénteken közvetlenül azelőtt, hogy a norvég fővárosban bombát robbantott a kormányzati negyedben, majd tömegmészárlásba kezdett egy ifjúsági táborban.

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője hétfőn a TV2-nek nyilatkozva hangsúlyozta: vannak dolgok, amelyekben egyezik mozgalmuk és Breivik ideológiája, de a norvég tömeggyilkos tettétől elhatárolódnak, és messzemenően elítélik.

A Terrorelhárítási Központ is vizsgálja a merénylő magyarországi kapcsolatait

A Terrorelhárítási Központ (TEK) nemzetközi kapcsolatrendszerét is felhasználja, hogy megtudja: veszélyt jelentenek-e a norvég terrorista esetleges magyarországi kapcsolatai - hangzott el a TV2 kedd esti híradójában, a Tényekben.
A csatorna megkeresésére a TEK azt írta: "komoly értékelő, elemző munka folyik Európa-szerte, melyből Magyarország is kiveszi részét". 
     

OLDALTÖRÉS: Sokan a törvények szigorítását követelik

Norvégiai merénylet - Sokan a törvények szigorítását követelik

Norvégiai merénylet - Sokan a törvények szigorítását követelik

Norvégiai merénylet - Sokan a törvények szigorítását követelik

Aki Norvégiában bűncselekményt követ el, annak legfeljebb 21 évi börtönbüntetéssel kell számolnia - így rendelkezik a büntető-törvénykönyv. Ám a pénteki merényletek óta, amelyek legalább 76 ember életét oltották ki, sokan szigorítanák a büntetési tételeket, hogy a példátlan mészárlás elkövetője élete végéig rács mögé kerüljön.
   
Az utcákon és internetes fórumokon napok óta folyik a vita a szabad és toleráns Norvégia türelmének határairól; egyesek nyíltan követelik, hogy a 32 éves Anders Behring Breivikre szabjon ki halálbüntetést a bíróság. "Olyan sok ártatlan embert ölt meg, hogy csakugyan úgy vélem, nincs joga az élethez" - írta Mari Kaugerud a "Halálbüntetést Anders Behring Breivikre" nevű Facebook-csoport tagjaként. A csoporthoz pár nap alatt ezernyolcszázan csatlakoztak.
   
Nem minden Facebook-levelező helyezkedik ilyen kemény álláspontra: a norvégoknak csak csekély hányada híve a halálbüntetésnek. Ám sokakat irritál az a gondolat, hogy Breivik - akármilyen tartamú szabadságvesztésre ítélik is majd - egy idő után újból szabadlábra kerülhet. "Az ilyeneket soha többé nem szabadna normális emberek közé engedni - háborog Mustafa, egy iráni származású kioszktulajdonos. - Ha 21 évet kap, akkor 53 évesen jöhet majd ki a börtönből. Túl sok életet pusztított el ahhoz, hogy valaha is szabadon engedjék!"
   
A norvég btk. szerint a maximális szabadságvesztés időtartama valóban 21 év, ráadásul számos lehetőség van a kiszabott büntetés mérséklésére. A skandináv ország börtönei korszerűek és kényelmesek. A pénteki brutális merényletektől eltekintve Norvégia  bűnügyi mutatói és a visszaeső bűnözőkre vonatkozó adatai elmaradnak az európai átlagtól. A halálbüntetést a legtöbb bűncselekmény esetében már 1902-ben megszüntették, 1979-ben pedig végleg eltörölték. Az utolsó kivégzést 1948-ban hajtották végre.
   
Helen Arvesen diák is ellenzi a halálbüntetést, ám a 21 évi maximális börtön szerinte roppant kevés. "Ha majd kiengedik Breiviket, annyi felháborodott ember fog vele farkasszemet nézni, hogy soha többé nem érezheti magát biztonságban" - véli a lány. A rendőrség szerint a tettes kész élete hátralévő részét rács mögött tölteni.

Keményebb fellépést sürgetnek Németországban a szélsőjobboldal ellen

A szélsőjobboldal elleni keményebb fellépésre szólították fel a kormányt a norvégiai kettős merénylet nyomán a német ellenzéki pártok.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek pártja kedden egyaránt azt hangoztatta, hogy nem elegendők a szélsőjobboldal megfigyelésére eddig alkalmazott módszerek. Mindkét párt annak a nézetnek adott hangot, hogy a rendőri intézkedések szigorítására van szükség.

Az oslói hatóságok a kettős merénylet elkövetőjét szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező, "keresztény fundamentalistaként" írták le. A berlini illetékesek azonnali vizsgálatot indítottak a 32 éves Anders Behring Breivik németországi kapcsolatainak felderítésére, ezzel összefüggésben azonban egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra. Értesülések szerint egyelőre nincs bizonyíték a közvetlen kapcsolatra.

Ennek ellenére az országban felerősödtek a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltását célzó követelések. Keddi sajtóértesülés szerint a szociáldemokrata párt vezetősége felszólította a konzervatív belügyminisztert, valamint a tartományok belügyminisztereit, hogy vizsgálják felül az NPD betiltásának elutasításával kapcsolatos korábbi álláspontjukat. A német tartományok illetékes miniszterei a közelmúltban tartott tanácskozásukon úgy foglaltak állást, hogy nem adottak a betiltáshoz szükséges feltételek.
A szociáldemokraták és a Zöldek most ismét előálltak korábbi követelésükkel, de azt a belügyminisztérium illetékesei ezúttal is elutasították. Emlékeztettek arra, hogy az alkotmánybíróság korábban már több hasonló kezdeményezést elutasított, és úgy vélekedtek, hogy egy újabb kezdeményezés sem járna nagyobb sikerrel. Az elől azonban nem zárkóztak el, hogy az eddiginél erőteljesebben ellenőrizzék a német szélsőjobboldal internetkapcsolatait.

Német szakértők úgy vélekedtek, hogy a norvégiai merényletek Németországban, de más európai országokban is általánosságban gyengíteni fogják a jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártok elmúlt időszakban felerősödött támogatottságát. Utaltak ugyanakkor arra: helytelen az a következtetés, hogy a vérengzés mögött egy norvég szélsőjobboldali csoport állna. Anders Behring Breivik - hangoztatták - "magányos örültként" követte el szörnyű tettét.

OLDALTÖRÉS: Százezernél többen emlékeztek meg Oslóban az áldozatokról

Százezernél többen emlékeztek meg Oslóban az áldozatokról

100-150 ezer ember gyűlt össze hétfő este Oslo központjában, hogy megemlékezzék a pénteki kettős merénylet 76 halálos áldozatáról - jelentették a helyszínről a hírügynökségek.Ma este szeretet tölti be az utcákat - mondta a tömegnek Haakon trónörökös.
A rendőrség "gigantikusnak" nevezte a megmozdulást, amelyet hasonlók kísértek más norvég városokban. Az emberek a gyászuk jeléül virágot - főként rózsát - és gyertyát vagy mécsest vittek magukkal.

Szociáldemokrata pártvezetők szolidarítása a norvégokkal

Európai szociáldemokrata pártok vezetői szolidaritásukat fejezték ki a norvégiai merényletek áldozatainak hozzátartozóival.

Az ausztriai Atterseeben 3000 fő részvételével zajló szocialista ifjúsági fesztiválon (IUSY) kedden felszólaló német, svéd és osztrák pártelnökök azt hangoztatták beszédeikben, hogy a múlt pénteki merényletek nyomán mozgalmuk még inkább meg fog erősödni.
Sigmar Gabriel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke leszögezte: a szélsőjobboldal ellen mindenütt fel kell venni a harcot, ahol csak megjelenik. A szociáldemokraták a félelem nélküli társadalomért szállnak síkra. A terrorizmustól érzett félelem nem lehet hatással a mindennapi életre, mert ha ez bekövetkezik, a terroristák máris elérték a céljukat - fogalmazott.
Hakan Juholt svéd pártelnök szerint a merénylő abban a hitben cselekedett, hogy meggyengítheti a munkásmozgalmat, és elérheti, hogy az emberek féljenek kiállni eszményeikért. Ám ennek éppen az ellenkezője történt. A mozgalom erősebbé vált. "Nem hagyjuk megsemmisíteni magunkat, egyre erősebbek leszünk" - hangoztatta Juholt.
Werner Faymann, az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) elnöke felidézte azokat a változásokat, amelyek Bruno Kreisky, Willy Brandt és Olof Palme idején mentek végbe Európában. Hasonló változásokra ma is szükség van - tette hozzá -, mivel a válság hatalmas pénzeket semmisített meg, ezért nem jut pénz a világot sújtó éhezés, a szegénység, a társadalmi igazságtalanság és a munkanélküliség elleni küzdelemre