Az az eldobott lakat

Draskóczy Imre, a magyar női tornász-válogatott szövetségi kapitánya utaztatta a dunaújvárosiakat a Postás csarnokába. Hogy miért? Mert a Dunaferr SE lakatot tett a tornacsarnok ajtajára, s ezzel meghozták a halálos ítéletet a tornasportról. És lőn! A sportegyesület vezetése látva az áldozatot, az életben maradás makacsságát, levette a lakatot az ajtóról. Draskóczy utólag visszaemlékezve bevallja: – Ebben a győzelemben a média, a sajtó is nagyon sokat segített. Megmenekült a dunaújvárosi torna, és most boldogan jöttem Dunaújvárosba, mert komoly terveimben szerepel a Dunaferr. Megkerülhetetlen az itteni egyesület, hiszen itt olyan áttörésnek lehetünk tanúi, amely máris minta az utánpótlás-nevelésben.

– Azért vannak sejtéseim: itt tartózkodásának vannak konkrét okai is, nemde?

– Elérkezett a dunaújvárosi torna abba a fázisba, amikor a tanítványok között akadnak olyanok, akik a következő olimpia résztvevői lehetnek. Kovács Zsófiára már mint potenciális jelöltre számítunk. Korán reggel érkeztem a csarnokba, és a takarító néni megengedte, hogy körülnézzek. Lenyűgözött a Dunaferr terme. Látszik, hogy nem lelakják, hanem lakják, a szőnyegek megvarrva, rend, tisztaság, a karbantartás látható nyomai..., jó érzés volt mindezt látni. Szeretném, ha ez a csarnok az ország egyik utánpótlás-központja lenne.

A hatéves Horváth Lili Trenka János edző és Draskóczy Imre előtt produkálja magát a gumiasztalon (Fotó: Volhmann György)

– Gondolom, nem csak a teremmel lehetett elégedett, hanem azzal a fiatal edzői csoporttal is, amelyik itt dolgozik... 

– Megelőzött a közbevetésével. Már nem titok: Trenka Jánost felkértem, vállalja el a magyar ifjúsági válogatott szövetségi edzői posztját. Örülök, mert igent mondott. 

– Elkerülhetetlen a kérdés: milyen a magyar nőitorna jelenlegi színvonala? 

– Óriási az igény a gyerekeknél, a szülőknél a torna iránt. Ezt fel kell ismernie az önkormányzatoknak, az államnak, a szervezeteknek. A torna nagyon fontos, mert alapoz a gyerekek testi nevelésénél. Ki tudja előre, kiből lesz válogatott, egyáltalán tornász. Tehát tömegek kellenek, és nem várni, hanem keresni kell a tehetségeket. Ezt is jól csinálják Dunaújvárosban. Az edzői karban látom a tüzet, a lelkesedést, a sok-sok munkát. Ezt a szülők is észreveszik. Ha arra gondolok, hogy külföldön már több magyar edző dolgozik, mint idehaza...! Ami a sportágat illeti tehát nem rózsás a helyzet. De jó irányba indultunk el. Anyagilag a tíz kiemelt sportág között ott lesz a torna is. Két éve történt: Brüsszelben, az Európa- bajnokságon odarohant hozzám egy ottani hölgy, két puszit kaptam tőle. Nem ismertem fel, hogy ő Óvári Éva, a dunaújvárosi olimpikon. Azt mondta: amit elért, azt mind Dunaújvárosnak, ennek a tornacsarnoknak köszönheti. Én pedig itt vagyok, mert nagyon szeretném, ha a történelem megismételné önmagát.