A dunaújvárosi Takács Krisztián 50 méteren bizonyíthat pénteken

A hét végén még a dunaújvárosi uszodában gyakorolt Takács Krisztián - aki a magyar válogatott rangidős versenyzője, Cseh Lászlóval együtt, és nemzetközi elemzések szerint a világ egyik legjobb gyorsulási idővel rendelkező sportolója - az úszóviadalok második etapjában, szerdán csatlakozott a magyar válogatotthoz. Dunaújváros négyszeres olimpikonja, számos világ- és Európa-bajnokság indulója szerdán délelőtt a helyszínen adott exkluzív interjút lapunknak.

Készül már arra, hogy pénteken reggel mi vár önre, milyen hangulat fogadja?

- Szerdán délelőtt voltam itt először, az első tapasztalatom az volt, hogy remek a hangulat, és már ekkor telt ház van, ami hihetetlen. Mindig azt mondtam, a reggeli úszásoktól azért tartok, hiszen ekkor száznegyven ember próbál bejutni a legjobb tizenhatba, az ötven gyors mezőnye a legnépesebb. Ráadásul az én bioritmusom kilenc, tíz óra körül nincs még a topon, ezért mindig az első lépcsőtől tartok, hogy sikerüljön megugorni, a középdöntőnél már nincs ilyen fenntartásom. Úgy tervezem, s úgy is érzem, hogy az előfutamot sikerrel tudom venni.

Eddig majdnem az összes világversenyemen ez összejött, egyedül az olimpián csúsztam le, éppen és lettem tizenhetedik. Ám azt gondolom, ez a fantasztikus közönség hozzá tudja tenni azt a pluszt, hogy Budapesten ilyen ne történhessen meg. Azért kicsit az ismeretlenbe ugrok bele, hiszen nem volt bemelegítő számom, ha továbbjutottam, akkor már lesz tapasztalatom minden körülményről. Sokszor elképzeljük milyen lesz, de élesben egészen más minden.

Számos világversenyen, négy olimpián szerepelt, lehet azt mondani, a magyarországi világbajnokság kiemelkedik közülük?

- Örülük, hogy ez a lehetőség, amiért sokat dolgoztam, megadatott számomra. Két nagypályás és egy rövidpályás Eb-n ugyan szerepelhettem már idehaza, de a vb teljesen más, ennél feljebb nincs, csak az olimpia, de a mezőny ugyanaz. Amikor még 2021 volt a rendezési céldátum, az elsőre nagyon messzinek tűnt, de több rangidős kortársammal nem bánjuk, hogy ez kicsit korábban megadatott. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyugdíjas vagyok 32 évesen, hiszen egy brazil versenyző 50 pillangón 38 évesen szerzett ezüstérmet. Az úszásba is bejött a "kortalanság", amíg akarod és tudod, nincs akadálya, hogy csináld.

Nyilván hosszabb távokon, ahol más edzésmunka és regeneráció szükséges, számít a kor, de egy ötven vagy száz méter nem vesz ki annyit az emberből. Olimpiáknál is olyan távolinak tűnik a következő, de elkezdődik a felkészülés, jön egy Eb és vb, majd megint arról beszélünk, hogy már csak két év. A fókuszban a világbajnokság volt, nem Tokióra gondolunk előre, de tegnap beszélgettünk arról, hogy milyen volt Rióban, aztán tessék, már el is illant egy év.

Amint kiveszem a szavaiból, akkor nem most lesz a "hattyúdala", azaz folytatja még.

- Semmiképpen nem úgy állok neki, hogy én most vissza akarok vonulni a világbajnokság után. Másfajta edzésprogramot lehet, kipróbálnék, ami külföldön is bevett szokás a sprintereknél, azaz naponta egy úszás és egy konditermi edzés. Mert éveken át arról beszéltünk, hogy nem tudtam felszedni azt az izomtömeget, ami nekem előnyt jelentene. Ha elmegyek két órán keresztül súlyzózni, utána meg két és fél órán át hatezer méter úszok, akkor pont az izomból veszítem el az energiát. Szóval a vb után lesz időm kísérletezni, kíváncsi vagyok milyen lesz, tehát nincs kizárva, hogy a 2020-as olimpián is "megjelenek". Huszonhét éve csinálom, nagyon nehéz azt mondani, hogy abbahagyom, természetesen ha azt érezném, nincs bennem több, továbbá nem tudom tartani a színvonalat, akkor ésszerű lenne nyugdíjba vonulni". De most januártól is meg tudtam csinálni az eddigiekhez képest durva felkészülést, kétszer, háromszor annyit úsztam, mint korábban. Nem érzem, hogy fizikálisan ne bírnám.

Szavai alapján jó formában van, akkor merjünk nagyot álmodni és cél a dobogó? Különösen, hogy tizenkétezer ember fogja támogatni, közte a családja, barátai.

- Minden versenyzőnek az az álma, hogy egyszer érmet szerezzen egy vb-n, nekem ez még csak Európa-bajnokságon sikerült. Nem lehet eleget hangsúlyozni, ötven gyorson nüanszokon múlik, elég ha csak egy centit szétcsúszik a kezed, hogy a mennybe, azaz középdöntőbe, fináléba mész, vagy a pokolba. Erről én bőven tudnék mesélni, annyiszor maradtam le éppen egy-egy döntőről. Más távhoz nem értek, ezért az ötvenből kell kihozni a maximumot, mindenképpen jó, hogy a család, a barátok élőben láthatnak. Már a budapesti Eb is hatalmas élmény volt, de amilyen hangulat most várni fog rám... Azért is szeretnék reggel biztosan a középdöntőbe jutni, hogy délután ismételhessünk. Sok versenyen voltam, de most élem meg, amit eddig más nációk sportolói, hogy milyen hazai pályán olimpián, világbajnokságon kiállni a közönség elé. Ennyi ember előtt pedig nem lehet hibázni, van, akit ez nyomaszt, engem inkább doppingol, amikor értem szurkolnak. Külföldi versenyeken is amikor másnak üvöltenek a nézők, akkor is igyekszem magamra vetíteni. Ezt a hangulatot élvezni fogom, mintsem megroskadjak a teher alatt.

Takács Krisztián az 1-es rajtkőről indul előfutamában, reméli, a helyezése is hasonló lesz
Fotó: Melczer Zsolt/FINA

A döntőről beszéljünk?

- Nyilván azért jöttem, hogy szombaton ott állhassak a dobogón. Merjünk álmodni és nagyot álmodni, de haladjunk sorban lépésenként. Nem szabad még ezen ábrándozni, mert elsőként előfutam jön, ahol mindennek patentnek kell lennie. Majd ha a középfutam után a nevem mellett ott lesz a q betű, azaz kvalifikáció, akkor máris rátérhetünk a fináléra.

Az időeredményeket, ellenfeleket megnézte?

- Igazából azt vettem észre, a mezőny nem erősödött meg annyira, mint mondjuk 50 mellen. Nálunk nincsenek annyira elszállt idők, az eleje ugyan kicsit elrugaszkodott, 21,4 és 21,5 másodperc körüli idővel, de a nagy tömeg annyit tud, mint amit két éve úsztam az országos bajnokságon. A 21,8 bőven elég lenne szerintem mindenre, nem azon kell agyalnom, ezek honnan szedtek elő két-három tizedet, nekem azt kell megúsznom, amit tudok és bennem van. Ezért is állok oda nyugodtabban, mert nem az van bennem, hogy életemben nem értem el ilyen időt, amit most produkálnom kell. Csak ki kell jöjjön, hiszen "kisgatyában" is elértem már, de ahhoz, hogy 22 másodperc alá beférjek, mindennek stimmelnie kell.

Vasárnap még a dunaújvárosi uszodában gyakorolt, szerdán csöppent bele a vb hangulatába, milyenek az első benyomásai?

- Igen, otthon voltam és azért jöttem fel ilyen későn, hiszen nekem csak pénteken van jelenésem. Ilyenkor egy versenyző, aki nem szerepel, mit tud csinálni? Kijön, megnézi a többieket, végigizgulja a futamokat. S ha kint vagy a lelátón, magával ragad a hangulat, hiába nem úszik magyar, egy világcsúcsnál ugyanúgy tombol a tömeg, ebből nem tudod kizárni magadat. Viszont több sportpszichológus is elmondta, mégha tv előtt is nézed, kicsit elviszi az energiádat, hiszen a szurkolásba energiát fektetsz, ha nem sikerül elszomorodsz, ha igen, nagyon örülsz. Ezt próbáltam minimális szintre csökkenteni, persze kivonni nem tudtam magam az események alól.

Minden világversenyen a program végén van az ötven gyors, ott vagy hat-hét napja, már annyira úsznál, ami viszi az energiákat. Most viszont meg tudtam tenni, hogy kicsit később csatlakoztam a csapathoz, Dunaújvárosban kicsit le tudtam nyugtatni a gondolataimat. Csütörtökön lejövök már úszni, de nem fogom végignézni a versenyeket, pénteken délelőtt meg az egyes rajtkőre állok. A hangulat, a körülmények, a rendezés nagyon tetszik, és erre lehet mondni, hogy minden embernek hazahúz a szíve. Azonban régebbi és új vetélytársakkal váltottam pár szót, mindenki el van ájulva Budapesttől, a létesítményektől, fogadtatástól, mindentől.

Szóval, ha a külföldiek mondják azt, hogy ilyet még nem láttak, el van ájulva, akkor azt el lehet hinni, tényleg így van. Nem udvarisasságból mondják, én is jártam sok helyen a világban, ahol katasztrofális körülmények voltak. Szóval, amit eddig láttam, engem is lenyűgözött.

Mi pedig azt kívánjuk, hogy Takács Krisztián nyűgözzön le minket!

- Elhihetik, minden erőmmel ezen leszek, és akkor szép kerek lenne ez a történet!

FŐ EREDMÉNYEI

Takács Krisztián 2003-ban szerezte első érmét a magyar bajnokságon (egy ezüstöt, 100 gyorson), azóta 21 aranyérmet szerzett. Négy olimpián indult. Legjobb eredményei: rövid pályás Eb-bronzérem (100 m gyors, 2011), világbajnoki 6. helyezett (50 m gyors, Sanghaj, 2011), világbajnoki 7. helyezett (4x100-as vegyes váltó, 2013), Eb 6. helyezett (50 m gyors, 2016).