60 csarnok épülhet - Dunaújvárosban is fejlesztés kezdődik

A Magyar Kézilabda Szövetség honlapjának beszámolója alapján azzal kezdte dr. Kocsis Máté, hogy az utóbbi időben sok találgatásról, pletykáról, ötletelésről lehetett hallani a magyar kézilabdázás támogatása kapcsán.

- Az NB I-es Liga ülésén már felvázoltunk egy konstrukciót, amely alapvetően pozitív változásokat indukál a sportban, a folyamat azonban még nincs abban a stádiumban, hogy döntésekről tudjunk beszámolni, de szeretnénk minden szurkolót megnyugtatni, hogy szó nincs visszalépésről, vagy arról, hogy a kézilabdázás és bármelyik klub anyagi helyzete romlana. A kézilabda az ország második legnépszerűbb sportágaként rászolgált a kiemelt kormányzati támogatásra is, ennek érdekében egyeztettem Orbán Viktor miniszterelnök úrral. Három pillér nyomán beszélgettünk, ennek kapcsán indultak el folyamatok, amelyek változást hoznak a sportág életébe: a három pillér az infrastruktúra, a stabil finanszírozás, valamint a szakmai- és utánpótlásvilág megerősítése.

Dr. Kocsis Máté, (j2) a szövetség elnöke sajtóbeszélgetésen látta vendégül a sportújságírókat
Fotó: MKSZ/Kovács Anikő

Az MKSZ elnöke a sportág infrastrukturális helyzete kapcsán hangsúlyozta, hogy az összes megyei szövetség megkérdezése után immár tiszta képpel rendelkezik arról a szövetség, hogy mely településeken van élő kézilabda, hol nincs más sportág erősen jelen. A cél, hogy földrajzilag a megyéken belül minél egyenlőbben épüljenek meg a csarnokok, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy a szülőknek legyen kedve elvinni a gyerekeket kézilabdázni.

- A kormányzatnak 60 csarnok építésére tettünk javaslatot, reméljük, minél több megvalósul ezek közül. Kiemelném, hogy a következő évtizedekben folyamatosan világversenyeknek szeretnénk otthont adni sportágunkban, azonban ahhoz, hogy Eb-t vagy vb-t rendezhessünk, minimum négy, de inkább öt-hat legalább nyolcezer férőhelyes csarnokkal kell rendelkeznünk. Jelenleg ennek a kritériumnak csak a Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix-csarnok felel meg. A Veszprém Aréna bővítése mintegy 900 millió forintból megoldható, az újonnan épülő Szeged Aréna pedig végül nyolcezer férőhelyes lesz. Emellett kiemelt fejlesztésben gondolkodunk Tatabányán, hiszem egész Komárom-Esztergom megyében nincs más jelentős sportág a kézilabda mellett. A férfi és női NB I adottságait is végignéztük, fejlesztések indulhatnak Vácott az egyetlen vidéki város, amelynek két élvonalbeli csapata van valamint Orosházán, Dunaújvárosban és Siófokon. Szentgotthárdon a jelenleg félkész csarnok mintegy 290 millió forintból befejezhető, Pécsett pedig az MKSZ terveitől függetlenül sportkomplexum épül, amely a kézilabdázóknak is helyet ad majd. Hatvan munkacsarnok építésére is javaslatot tettünk a kormányzatnak, becsléseink szerint egy-egy ilyen létesítmény 250-300 millió forintból elkészülhet, ráadásul a TAO-források révén több meglévő csarnok felújítása jelenleg is zajlik. Szeretnénk, ha még az idei évben döntés születne a nagy csarnokok kapcsán, a jövőben pedig évente 20-20 munkacsarnok építését tűztük ki célul.

- A kirakat, azaz a válogatottak finanszírozása is komoly feladat, a nemzeti csapatok versenyeztetésére, adósság-konszolidációra, valamint az NB I/B-s klubok támogatására állami forrásból kapunk segítséget, de az élvonalbeli kluboknak is segíteni szeretnénk. Első lépésben átvállaljuk a sportegyesületektől a felnőtt NB I-es mérkőzések játékvezetői, versenybírói díjainak kifizetését, ami évi mintegy 70 millió forint. Ám nagyobb terveink is vannak, hiszen célunk, hogy a magyar női NB I tartósan Európa legerősebb, a férfi élvonal pedig a második legjobb bajnoksága legyen. Egy folyamat elején vagyunk, de rendszerben tudtuk felvázolni az elképzeléseinket a kormányzatnak. A koncepció lényege, hogy a szövetség a klubok által átadott vagyoni értékű jogokat, marketingjogokat ad el állami vállalatnak vagy vállalatoknak, és az ebből befolyó pénz mind egy szálig az NB I-es sportszervezetekhez kerül. Csomagban adunk el meghatározott jogokat, az MKSZ mindezt több mint 3 milliárd forintért kívánja értékesíteni. Hiszek benne, hogy az új konstrukció hosszú távú fejlődési pályára állítja a kézilabdát - zárta dr. Kocsis Máté.