Justin Cseter: Keményen kell dolgozni

- Mikor kezdett játszani, mi inspirált, hogy jégkorongozóvá váljon?

- A családomban senki nem jégkorongozott, sőt, egy mérkőzést nem néztek meg életükben, mielőtt én elkezdtem volna hokizni. A sporttal egy családi barát révén kerültem kapcsolatba, a kérdésre válaszolva azonban azt hiszem, mégis azt kell mondanom: a családom inspirált abban, hogy jégkorongozóvá váljak. Már a kis hokisok szüleinek is óriási áldozatokat kell hozniuk, főleg Észak-Amerikában. Ez egy teljes munkaidős családi elfoglaltság rengeteg utazással és kiadással. Az a tudat, hogy mennyi energiát és pénzt fektettek belém, az egyik fő mozgatórugója a karrieremnek - ez hajtott ennyi éven keresztül, és ezután is ez fog.

Justin Cseter: Tudjuk, hogy milyen nehéz bajnokságot nyerni, mennyi buktatón kell túljutni Fotó: Zsedrovits Enikő

- Ez a második szezonja Magyarországon. Mit gondol a ligáról?

- Nagyon érdekes liga, ha őszinte akarok lenni. Nem hiszem, hogy életemben valaha is játszottam volna már ennyire sokszínű ligában, ahol ennyiféle stílusú játékos hokizik. Vannak magyarok, oroszok, románok, finnek, svédek, lettek - és még lehetne sorolni a különböző nemzetiségeket. Úgy gondolom, ez a helyi játékosok elhivatottságával és kemény munkájával kiegészítve nagyon komoly értéket kölcsönöz a ligának - ami egy jó és élvezhető bajnokságot eredményez, amiben élmény játszani.

- Miként érzi magát Acélbikaként?

- Remekül érzem magam. Az egyesületnek csak hálás lehetek, hogy megadta a lehetőséget, hogy azt csinálhassam továbbra is, amit imádok. Az elnök, az edzői stáb és mindenki, aki a csapatnál dolgozik nagyon segítőkész és kedves velünk, játékosokkal, nélkülük nyilvánvalóan nem működhetne a dunaújvárosi jégkorong.

- Az első sor centereként Dansereau és Azari között játszik. Hogy működik a soron belüli kémia jégen és azon kívül?

- Azt kell mondjam, nagyon jól. Mindannyian ismerjük egymás erősségeit, és megpróbálunk ezeket százszázalékosan kihasználva játszani. Mindhárman remekül kijövünk a jégen és azon kívül is, szeretek ebben a felállásban jégre lépni!

- Az első magyar szezonjában bajnok lett a DVTK-val. Felállhat idén a DAB a legfelsőbb dobogóra?

- Úgy gondolom, megvan a csapatunkban minden ahhoz, hogy a végén mindent bezsebeljünk . Tudjuk, hogy milyen nehéz bajnokságot nyerni, mennyi buktatón és akadályon kell sikeresen túljutni ahhoz, hogy végül mi állhassunk a dobogó legfelsőbb fokára - azt hiszem, ez idén fokozottan igaz, hiszen egyik csapat ellen sem mehet biztosra senki sem.

- Bár kiválóan építi fel a támadásokat, a védekezésre is fokozott figyelmet fordít. Kétirányú csatárként aposztrofálná magát?

- Teljes mértékben. Bár nagyszerű érzés a támadó harmadban lenni, akciókat felépíteni a semmiből, főleg, ha azok góllal záródnak, de ugyanilyen, ha nem fontosabb, hogy a saját harmadunkban is keményen dolgozzunk, odafigyelve védekezzünk.

- Mit szeret leginkább pozíciójában?

- Azért szeretek centerként játszani, mert itt egyrészt nagyon nagy a felelősség, másrészt minden pillanatban, amit a jégen töltesz, része vagy a mérkőzésnek. Bulikat kell elhozni, támogatni kell a védekezést, és természetesen minél jobb passzokat kell kiosztani - ezek olyan dolgok, amiket mindig is élveztem.

- Milyen mentalitással lép jégre? Van bármilyen mérkőzés előtti rituáléja?

- Úgy gondolom, a mentalitás minden játékosnál ugyanaz: keményen dolgozni, csatákat nyerni, és olyan apró dolgokat elvégezni, amik segítenek a csapatnak mérkőzéseket nyerni - ha ezek megvannak, az eredmények jönni fognak. A rituálékat igyekszem elkerülni, és csak a hokira koncentrálni.

- Ki a kedvenc játékosa a profi jégkorongban?

- Pavel Datsyuk.

- Mit mondana Justin Cseterről, mint jégkorongozóról, aki a jégen lévő legádázabb ellenfele?

- Keményen dolgozik.

- Melyik a legszebb gól, amit valaha lőtt?

- Nem lövök szép gólokat.