Lábtoll-labda a Gárdonyiban - Fejér megyében csak két helyen űzik a sportágat

A lábtoll-labda valószínűleg sokak előtt ismeretlen sportág, ezért talán nem árt egy kis sportágtörténettel, sportágismerettel kezdeni.

A tollaslabdát, a legegyszerűbb labdát i.e. 1000 körül készítették Kínában. Néhány tyúktollat szúrtak fadarabba, cink- vagy ólom lemezkébe, s már kész is volt a játék eszköze. A kínaiak eleinte szinte kizárólag lábbal tollaslabdáztak. A labda minél tovább levegőben tartása volt a cél. A lábtollas a labdarúgással is hasonlóságot mutat

Később a játék a katonai felkészítés céljait szolgálta. Az ügyesség fejlesztésének és a reakcióidő csökkentésének egyik eszköze volt. Ezt a lábbal játszott tollaslabdázást és különböző változatait a mai napig is több millióan űzik, elsősorban a Távol-Keleten.

Európa számára a lábtoll-labdázást Peter von Rüden német mérnök fedezte fel kínai utazásai során. A játék elbűvölte őt. Egy ajándékba kapott labda segítségével fellelkesítette barátait és ismerőseit. 1991 szeptember 1-jén megalakította az FFC Hagen-t, az első európai lábtoll-labda klubot. 1994. november 25-26-án megrendezte az I. German Opent, amelyen már magyar csapatok is indultak. Peter von Rüden népszerűsítő munkája eredményeként több országban - Belgium, Dánia, Hollandia, Finnország, Svájc, Írország, Magyarország - elkezdődött a lábtoll-labdázás.

És akkor a dunaújvárosi diákolimpiáról! Magyarországon 2000 -ben rendezték meg az első diákolimpiát. A Gárdonyiban lejátszott meccsek tétje az országos döntőbe való jutás volt.

A Gárdonyi tanítónőjének, Kohán Árpádnénak szívügye a lábtoll-labda

- Sajnos csak a Gárdonyi iskola játékosai indultak, mivel Fejér megyében csak nálunk és Mátyásdombon van lábtoll-labda élet, de ők ezúttal nem vállalták a megmérettetést - tudtuk meg Kohán Árpádnétól, a Gárdonyi iskola tanítónőjétől, aki a lábtoll-labdások vezetője is.

A pedagógus elmondta, hogy ő sokáig tollaslabdázott, majd az iskola focistáival szerepelt a Bozsik-programban. Később olyan sportágat keresett a gyerekeknek, amiben ügyesedni lehet, ami játékos, mivel a gyerekek szeretnek játszani, mozogni. Azt is elmondta, hogy húsz-huszonkét gyerek lábtollazik rendszeresen az iskolában, is mindig vannak érdeklődők. A dunaújvárosi diákolimpián a III-IV. korosztály (5-8. osztályosok) vettek részt. Huszonegy induló volt, egyéniben és csapatban (hárman-hárman a pályán) folytak a küzdelmek.

Eredmények

Fiúk, III. korosztály: 1. Bodnár Bálint, 2. Bodnár Bence, 3. Zuniga Ádám.

Fiúk, IV. korosztály: 1. Bíró Görgy.

Csapat, III. korosztály. 1. Bodnár Bálint, Rupa Roland, Bozár Rajmond.

Lányok, III. korosztály: 1. Sin Viktória, 2. Szöllősi Vanessza, 3. Polák Noémi.

IV. korosztály: 1. Rednecki Rebeka, 2. Simon Vanessza, 3. Dezső Cintia.

Csapat, III. korosztály: Oláh Noémi, Sin Viktória, Szöllősi Noémi, Tarczal Kira.

Csapat, IV. korosztály: 1. Rednecki Rebeka, Simon, Vanessza, Dezső Cintia, Pottondi Judit.

A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték, amelynek célja, hogy a speciális - tollból készült - labda a szabályoknak megfelelően a háló felett úgy kerüljön át az ellenfél térfelére, hogy az ellenfél azt ne tudja visszaadni. A mérkőzéseket három - három játékos játssza 11,88 méter hosszú és 6,10 méter széles, középen a nőknél 150 cm, a férfiaknál 160 cm magas hálóval két térfélre osztott pályán. A korábban csak edzésmódszerként játszott változatai - az egyéni és a páros játék - az utóbbi időben önálló versenyszámként is megjelentek. A lábtoll-labdázás versenyeit a könnyű labda miatt általában teremben rendezik. Szélcsendes időben, enyhe szélben szabad téren is jól játszható.