Olimpia a mondák szerint

Az olimpiai versenyjátékok eredete a mondák világába nyúlik vissza, alapítását magyarázó szokások legtöbbje a halállal, vagy az elkeseredett harccal volt kapcsolatos.

Az első hagyomány szerinti Olümpiában történt, hogy Zeusz megmérkőzött kegyetlen apjával Kronosszal a világ feletti hatalomért. A kozmikus birkózóküzdelem az ifjú istenség győzelmével ért véget, és így szerezte meg a világ feletti uralmat. A természetfölötti küzdelem tiszteletére nevezték el Kronoszról az Olümpia szent ligettől északra emelkedő dombot.

A másik monda szerint a hős Héraklész, aki a görög mondavilág legnépszerűbb alakja,. története példa volt arra, hogy akaraterővel, bátorsággal minden cél elérhető. Ezért őt a Thébai Héraklészt tekintették a legnépszerűbb sportjátékok, az olimpiai versenyek megalapítójának. A monda szerint Héraklész megállapodott Augeiasz éliszi királlyal abban, hogy kitakarítja egyetlen nap alatt az uralkodó istállóját. A munkát el is végezte, viszont a kialkudott bért nem kapta meg. Erre háborút indított, amit meg is nyert. Ennek a győzelemnek emlékére, valamint az őt győzelemre segítő atyja Zeusz tiszteletére rendezte meg az első olimpiai versenyt.

Harmadik alapítási história a következő volt. Dinomaosz éliszi királynak megjósolták, hogy leendő veje fogja kioltani életét. Ezért a király leánya Hippodameia minden kérőjét arra kényszerítette, hogy kocsiversenyen mérkőzzék meg atyjával. A gyors fogatot Mürtilosz hajtotta, és először mindig előreengedte a kérő kocsiját. Amikor utolérte a kérőt, a király lándzsát döfött a szerencsétlen vőjelölt hátába. Tizenhárom kérő után érkezett Kis-Ázsiából, Pelopsz, Zeusz unokája, akiről később elnevezték a ma is közismert Peloponnézosz félszigetet. A fiatal harcos megtudta a király csalárd győzelmeinek titkát, és cselt eszelt ki ellene. Győzelme után elvette a király lányát, és nagyapja Zeusz tiszteletére megrendezte az olimpiai játékokat.

Az olimpiai játékok megalakulásáról meglehetősen bizonytalanok az adatok. Az bizonyos, hogy szabályok szerint és szabályos időszakonként Olümpiában Zeusz tiszteletére rendezték meg. Dr. Mező Ferenc szerint az olimpiákat azért rendezték négyévenként, mert az Héraklész félistennek négy testvére volt . Dr. Mahu István ókortörténész véleménye szerint a termékenység két fő forrásának megfelelően az egyik olimpiát a Nap, a másikat a Hold jegyében rendezték, a nap és a holdév nyolcéves ciklusának megfelezésének időpontjával, azaz 50 és 49 hónap váltakozásával. Az alapítás, vagyis az első versenyek talán már a trójai háború (i.e. XII. sz.) idején voltak megrendezve, hiszen a pisaiak azért nem vettek részt a háborúban, mert Zeusz szent népének tartották őket, akik játékaik idején nem háborúztak.

Másik leírás szerint Iphitosz és Lükurgosz Kr.e. 884-ben kötötte meg az ércdiszkoszra vésett szerződést, amelyben a feledésbe merült játékok felújítását határozták el. Arisztodémos történetíró szerint a 27. olimpián jegyezték fel először a győztes nevét, ugyanezt állította Polybios is.

Kallamachos szerint Iphitos alapítása óta tizenhárom olyan olimpia volt amelyen még a győztes nevét nem jegyezték fel.

Következtetésképpen annyi megállapítható, hogy a történészek Iphitosz királynak tulajdonítják a játékok alapítását, Lükurgosz Spárta királyával kötött szerződésének eredményeként.

Az történelmi tény, hogy a játékokon Kr.e. 776-ban jegyezték föl az első győztest, e feljegyzés jelentőségét bizonyítja az, hogy a fenti időpont a későbbiekben kiinduló évszáma lett az ókorban legelterjedtebb időszámításnak.