Olimpiai világnap: a magyarok is ott voltak az újjászületésnél

1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a Kongresszus az olimpiai játékok felújítására , amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta tartjuk az olimpiai világnapot.

Az eseményen tizenhárom ország képviselte magát, Magyarországot Kemény Ferenc pedagógus.

Pierre de Coubertin francia báró volt az ötletgazdája annak, hogy az ókori olimpiai játékokat felújítsák. Az ókori játékokat a görög Olümpiában rendezték meg i. e. 776-tól egészen i. e. 393-ig, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette. 1503 évnek kellett eltelnie, amikor 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori játékokat.

A NOB vezetősége 1896-ban az athéni olimpián. Balról, ülnek: Pierre de Coubertin (francia, titkár), Dimitriosz Vikelasz (görög, elnök), Alexandr Dmitrijevics Butovszkij tábornok (orosz). Balról, állnak: Willibald Gebhardt (német), Jírji Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény Ferenc (magyar), Viktor Gustav Balck tábornok (svéd) Fotó: rabbi.zsinagóga.net

Az első olimpia - főleg mai szemmel nézve - nem hozott valami nagy sikert, hiszen kilenc sportágban 250 sportoló vett részt. Atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás szerepelt a programban, érdekes, hogy az ökölvívás nem. E sportágak - a tenisz kivételével - 1896 óta megszakítás nélkül ott vannak az olimpiai sportágak között. A legutóbbi 2016-os riói olimpián 207 ország, 10 293 sportolója 28 sportágban mérte össze erejét.

Magyarország természetesen ott volt az első olimpián Athénban. A mieink hat sportágban, hét versenyzővel vettek részt, és két arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek. Az első olimpiai bajnokunk az úszó Hajós Alfréd volt. A magyar küldöttség az 1920-as antwerpeni és az 1984-es Los Angeles-i olimpián nem vett részt - mindkétszer politikai okok miatt. Antwerpenben azért nem lehettünk ott, mert az első világháború vesztes országait nem engedték indulni, pedig az 1920-as játékok rendezője eredetileg Budapest lett volna. 1984-ben a szocialista országok bojkottálták az eseményt, válaszul arra, hogy 1980-ban az Egyesült Államok sem ment el néhány szövetségesével Moszkvába. A magyarok hagyományosan jól szerepelnek a játékokon. Magyarország mérlege a nyári és téli olimpiákon: 176 aranyérem, 151 ezüstérem, 174 bronzérem, összesen 501 érem.

Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója Fotó: rabbi.zsinagoga.net

A nyári játékokon szerzett négyszázkilencvenöt éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát, az összesített éremtáblázaton pedig a nyolcadik. Az egy főre jutó aranyérmekben (csak a nyári olimpiákat figyelembe véve) a második. Nálunk 59 652 főre jut egy arany, az első finneknél 53 335-re.

Érdekesség, hogy az első tízben a nagy sporthatalmak közül senki sem található meg, a már nem létező NDK a hatodik helyezett.

Táblázatunkban a legeredményesebb magyar olimpikonokat tüntettük fel.

KEMÉNY FERENC TRAGIKUS ÉLETÚTJA

Kemény Ferenc (Nagybecskerek, 1860. július 17. - Budapest, 1944. november 21.) magyar sportszervező, pedagógus, tanügyi író, humanista békeharcos, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára. Kemény Ferencet azonban fokozatosan háttérbe szorították. Olyannyira, hogy az 1896-os első újkori olimpia megtartásának 10. évfordulóján lemondásra késztették; 1907. április 4-én kelt levelével NOB- és MOB-tagságáról egyaránt lemondott, az 1908-ban tartott újjáalakuló közgyűlésre már meg sem hívták. Az alkotóereje teljében lévő ember a további évtizedekben nem kapott teret az olimpiai mozgalomban való tevékenységre, s élete tragikus véget ért. A nyilas hatalomátvétel után gettóba akarták zárni, és
a fokozódó embertelenségek elől feleségével együtt 1944 novemberében valószínű, hogy a halálba menekült.

(Felhasznált irodalom: hu.wikipedia.org, nso.hu.)