Spartathlon - Athéntől Spártáig 246,8 kilométert fog futni a dunaújvárosi orvos is

Még kilenc nap van a rajtig! A rajtig, amikor elstartol a Spártai Marathon Athénból, szeptember 25-én, pénteken 16 órakor , hogy alig több, mint egy nappal később, szombaton 18 órakor, immár Spárta főterén lezárják az eredménylistát.

Addig 246,8 kilométert kell megtennie a 398 induló futóversenyzőnek, tűző napon, hegyen-völgyön át. Sokan ezt tartják a világ legnehezebb szupermaratoni távfutó versenyének. Ennek megfelelően (bár abszolút pontossággal nyilvántartják a beérkezők sorrendjét és idejét) mindenkit, aki a megadott időhatárokon belül teljesíti a távot, győztesnek kijáró fogadtatásban és oklevélben részesítenek.

Reméljük, közöttük lesz dr. Szabó Zoltán, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház belgyógyász főorvosa is. Az már majdnem teljesen biztos, hogy az indulók között ott lesz a cukorbetegségekben különösen járatos doktor: legfeljebb (isten ne adja!) valami közlekedési baleset vagy adminisztratív nehézség akadályozhatja meg ebben.

Dr. Szabó Zoltán egy balatoni szupermaraton verseny céljában. Spártáig nehezebb lesz...
(Fotó: Spuri)

Nem érdemelné meg ezt a sorstól, hiszen már a nevezésig eljutni sem volt könnyű dolog! A résztvevők sorsolásán például csak az indulhat, aki lefutott már huszonnégy óra alatt egyvégtében legalább száznyolcvan kilométert! Szabó doktor rendelkezik ezzel az eredménnyel: egy Balaton-körbefutás alkalmával éppen 181,4 kilométert teljesített egy nap alatt, igaz: (viszonylag) sík vidéken...

A versenyköltsége egyébként több százezer forintot tesz ki, nevezési és utazási díjjal, szállásköltséggel együtt. Szabó Zoltánt egy kisebb csapat kíséri a helyszínre és a versenyre, egy mikrobusszal. Teljesítményét akár élő egyenes adásban is követhetjük az interneten keresztül, a verseny honlapján ugyanis (spartathlon.gr) mind a hetvenegy, a táv során felállított frissítőpont adatait figyelemmel kísérhetjük. Szabó doktor rajtszáma a 204-es: tehát csak az ilyen számú sportoló eredményeit kell figyelnünk, ha kíváncsiak vagyunk a pillanatnyi helyezésére.

Szabó Zoltán ötvenéves elmúlt: ő a mezőny egyik legidősebb versenyzője. Alig tíz évvel ezelőtt tette le végleg a cigarettát, és kezdett kocogni, saját kedvére. Korábban nem volt igazolt futóversenyző. Azonban hamar "függő" lett: egyre hosszabb távokat futott a Duna-parton, és már nem csak annak örült, hogy végre van ideje saját magára, zenehallgatásra, gondolkodásra (mindezt futás közben), hanem annak is, hogy egyre jobb időeredményekre képes.

Aztán benevezett nyilvános futóversenyekre, és korosztályos bajnok is lett. Évek óta külön edzésprogrammal készül a szupermaratoni versenyekre. A Balaton-körüli futáson már negyedszer indult az idén.

Szabó Zoltán a spártai maratonon 16 magyar versenyzővel együtt indul. Mindannyiuknak szívből drukkolunk! Talán megbocsátják azonban a kiváló honfitársak, ha mi, dunaújvárosiak elsősorban a szívós és elszánt doktor eredményéért szorítunk a legjobban.

Jövő szombaton este meglátjuk, milyen sikerrel!

Egykor én is maratonfutó álmokat dédelgettem, minden este öt kilométer volt a napi teljesítményem: be kell látnom, hogy ezzel még ma, hatvanévesen is esélytelen lennék ilyen mezőnyben, mint Szabó Zoltáné.

De azt mondják, hogy elkezdeni sose késő! Akkor viszont még van időm...

Valahány szupermaratonistát ismerek (jónéhányat), mind azt mondja, hogy a futás olyan, mint a kábítószer. Nem lehet abbahagyni, és nagyon tud hiányozni, ha mellőzni kell.

Továbbá olyan örömet okoz, ha az ember beér a célba - hogy muszáj újra elindulni...

Pekarek János