Tudomány

2015.06.18. 16:45

Földtani veszélyforrások: inkább a kárelhárításra, mint az olcsóbb megelőzésre koncentrálunk

Dunaújváros - Folytatódott a földtani veszélyforrásokról szóló konferencia: ezúttal előadásokkal. Tanulságosak voltak!

Pekarek János

XXI. századi módon folytatódott a városunkban szerdán elkezdődött X. Földtani Veszélyforrások Konferencia. (Angolban: Geohazard’s Conference.) Azaz: interneten keresztül mondta el a megnyitót, valamint az egyik bevezető előadást Vito Correia, a Geológusok Európai Szövetségének elnöke – Madeira szigetéről... Erről még annyit, hogy egy későbbi korreferendumot pedig az amerikai Mark Woolbright Saint Louis városából mondott, ahol a délután három órai magyar időhöz képest reggel hat órát mutattak a számlapok.

A Dunaújvárosi Főiskolához tartozó Hotel Kerpelyben rendezett tanácskozás második napján (az elsőről csütörtöki lapunkban számoltunk be) olyan bőségben érték egymást a jobbnál jobb és érdekesebbnél érdekesebb előadások, hogy szinte csak felvillantásokra hagyatkozhatunk.

Vito Correia rögtön egy figyelemreméltó mondattal nyitott: ma egy nappal közelebb vagyunk a következő krízishelyzethez, mint tegnap voltunk! Előadásában megpróbálta meghatározni, hogy mi a geológus. Arra jutott, hogy olyan ember, aki a Föld nevű bolygóval foglalkozik. Végül is: akinek mindenhez köze van, a gazdaságtól kezdve a politikáig, minden emberi korszakban, a cro-magnoni embertől napjainkig.

Oszvald Tamás geológus (a konferencia egyik szervezője) Hogyan gondolkodunk a földtani veszélyforrásokról? című előadásában azt hangsúlyozta, hogy a geológus feladatai közé tartozik megérteni a föld (a Föld) változatlannak ható lassú változásait, hogy alkalmazkodni legyünk képesek a változó környezethez, s ami a legfontosabb: hogy a „piszkot” legalább dokumentáltan hagyjuk hátra. Értsd: például egy rekultivált, azaz betemetett és növényzettel elfedett szeméttelepről készítsünk pontos térképet, nehogy évtizedekkel később ártatlan emberek lássák kárát mondjuk telekvásárlásuknak, építkezésüknek... A statisztikák szerint Magyarország 3500 településéből 1000 (!) érintett valamilyen formában földtani veszélyforrástól. S még mindig inkább a kárelhárításra, mint a sokkal olcsóbb megelőzésre koncentrálunk.

Madaras Attila, a Belügyminisztérium munkatársa alapjaiban a 2013-14 évi veszélyes földmozgások elhárításáról tartott előadást – ám ebből megtudhattuk többek között azt is, hogy ebben az időszakban megelőzésre és vészhelyzet-elhárításra összesen mintegy nyolcmilliárd forintot fordított az állam. Több száz településről van szó! Pincebeszakadások, földcsuszamlások, partfalomlások szerepelnek a pályázatokban, a vis maior (előre nem tervezett vészhelyzet) akciókban. A munka 1975-ben kezdődött szervezett keretek között, a pinceveszély-elhárítási programmal, majd partfalomlások elhárításával, helyrehozásával folytatódott, gyakorlatilag máig.

Vásárhelyi Balázs, a BME docense a fonyódi löszdomb megcsúszásáról tartott összefoglalót. Az ok: a mállás, a csapadék. A veszély megszüntetése se mérnökileg, se gazdaságilag nem lehetséges: együtt kell élnünk vele. Karbantartani tudjuk csak ezt a folyamatot...

Százmillió év és pár perc...

Alapvetően meghatározza életünket minden geológiai történés és beavatkozás. Sokszor évtizedekre, évszázadokra előre. Ugyanakkor az, ami ma és itt velünk történik, jórészt megtörtént már az ókori rómaiakkal, ugyanitt. Lenyűgöző, amit a földtörténeti események jelentenek. Százmillió évek és pár perc történéseiről egyszerre beszélhetünk, sokszor egymással szoros összefüggésben.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!