A csóka madár adta a nevét

2016. március 02., 08:54 szerző: Müller Anikó Hanga
hozzászólás
Csókakő kis Fejér megyei település a Vértes dél-nyugati lábánál, az Országos Kéktúra útvonalán. Lakóinak száma nem éri el az ezernégyszázat. A porták takarosak, az utcák virágosak, rendezettek, a szőlősgazdák pincéiben karakteres, erős, finom fehérborok.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Már messziről látszik a négyszázhetvenkilenc méter magas sziklára a 12. században épült vár, melynek történetéről Mikszáth Kálmán is írt Magyarország lovagvárai című könyvében. A vidék a honfoglalás után a Csák nemzetség fennhatósága alá került. 1299-ből fennmaradt egy feljegyzés, amikor István alországbíró a várfalak tövében keltezi a pécsi káptalan ügyében kiállított oklevelét. A 13-16. század folyamán a térség Székesfehérvár utáni legjelentősebb hatalmi igazgatási központja volt, a megye területének csaknem egynegyedére kiterjedő váruradalom székhelye.

A 2012-ben rekonstruált kaputorony

A 16. században került várnagyként az élére Rozgonyi István, majd a család kihalásával a vár több kézen fordult meg, birtokosai között volt többek között Corvin János, Bakócz Tamás is, 1534-ben Nádasdy Tamás kezére került. A 16. században katonai jelentőségét elvesztette, mert a török hódítók hatalmas túlerejével és tüzérségi fölényével szemben védhetetlenné vált a kicsiny erődítmény. Miután 1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta Székesfehérvárt, a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák, feladva posztjukat. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel. A várat körülvevő település neve Váralja volt, maga a vár neve volt Csókakő, melyet a csóka madárról kapott.

A helyreállított várkápolna 2014-ben készült el, Spányi Antal megyés püspök áldotta meg

A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész a felső vár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, 28x15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsó vár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna. Egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában. A török távozásával a vár a Hochburg- Lamberg grófi család kezére került és az 1800-as évekig viszonylagos épségben állt. Károly János székesfehérvári prépost, történész, Csókakő vára és várbirtokai című tanulmányában is mint közép-európai léptékű nevezetességet említi a várat, de csak 1953-ban nyilvánították műemlékké. 1960-ban elkezdődtek ugyan a feltárások, de abba is maradtak.

A rekonstruált ciszterna a felső várban. Gyönyörű kilátás a tájra 
Fotó: Farkas Gábor

Az 1990-es évekre a vár végveszélybe került. A romok nem voltak látogathatók a balesetveszély miatt. 1995-ben a reménytelennek tűnő állapotokat Fülöp Gyula régész, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatója kavarta fel. A megyei lapban megjelent, a vár áldatlan helyzetéről és megmentésére írt cikke mozdította ki a holtpontról az ügyet. Széles körű összefogást sürgető írása programadónak bizonyult. Sörédi Pál iskolaigazgató kezdeményezésére megalakult a Várbarátok Társasága, elkezdődtek a régészeti feltárások, az állagmegóvás, a restaurálás, a helyreállítási és építési munkák. Tagdíjakból, szponzori és önkormányzati támogatásból megépítették a későbbi munkák szempontjából elengedhetetlen felvezető utat, kiépítették a víz-, villanyvezetéket.

 

A várbarátok óriási munkát végeztek és végeznek folyamatosan szabadidejükben, kezdeményezésük országosan is példaértékű lehet. Az elmúlt években megváltozott a vár. 2012-ben több mint 50 millió forintból megvalósult a kaputorony teljes helyreállítása, 2013-ban kezdték a várkápolna rekonstrukcióját, 2014-ben folytatódott az alsó vár régészeti feltárása, október 24-én Spányi Antal megyés püspök megáldotta a Brindisi Szent Lőrincnek szentelt várkápolnát. Az 1601. október 24-ei csókakői csatában Brindisi döntő szerepet játszott. Az elfogott török tisztek azt vallották, hogy Lőrincet 5-6 méter magasnak látták, amint kereszttel a kezében bátorította a katonákat. 2015-ben folytatódott az alsó vár régészeti feltárása, befejeződött az ágyúállás, a lépcsősor megépítése a kápolnához és a felső várhoz.

A vár - ahonnan rálátni a Bakony és a Vértes között húzódó, a tihanyi alapítólevélben említett egykori „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”-ra - egész évben ingyenesen látogatható.

Müller Anikó Hanga

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások