Utazó

2015.11.03. 11:27

A magyarok zarándokútja

Egyre népszerűbbek az önmagunk megtalálásához, újrafelfedezéséhez vagy az újrakezdéshez indító lökést adó és inspiráló zarándokutak. Bár az európai útkeresők legkedveltebb célja a spanyolországi Szent Jakab-út több száz kilométere, hazánkban is részt vehetünk egy lélekemelő gyalogláson a Magyar Zarándokúton.

Szarka Evelin

Az Esztergomtól a baranyai Máriagyűdig tartó, kicsit több mint 430 kilométeres szakaszt néhány évvel ezelőtt nyitották meg hivatalosan is a zarándokok előtt. Az alapítók Rumi Imre vezetésével saját caminós élményeikből táplálkozva indítottak el egy kezdeményezést, amely a szakrális és történelmi jelentőségű, legendákban és hagyományokban gazdag magyar helyeket fűzte fel a szimbolikus jelentéssel bíró, nemzetközi látogatóközönséget is vonzó Esztergom Máriagyűd útvonalra. A pecsétgyűjtő útlevél, a felfestett útvonal, az egyszerű zarándokszállások, a gazdag természeti és épített örökség hasonló élményt nyújt, mint spanyol megfelelője, ám egy magyar embernek több annál az elmélyülés és a lelki megtisztulás mellett még jobban megismerheti az ország és a hazai katolikus egyház történelmét, miközben üde, szemet és szívet nyugtató tájakon vándorol.

Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy értékelni tudjuk az esztergomi bazilika monumentális szépségét, sem a máriagyűdi templom báját, mindenki emelkedett hangulatba kerül, ha belép a kapuján. Érdemes közelebbről is megismerkednünk a máriagyűdi kegyhellyel, hogy megértsük, miért épp itt végződik a magyar zarándokút.

A Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplom jelentős búcsújáróhely

A Pécstől 25 kilométerre fekvő kis települést 1977-ben csatolták Siklós városához, a kedvelt búcsújáróhelyre évente több mint félmillióan látogatnak el. A római korban is lakott domb és forrás köré épült falu nevét a honfoglaló Eudu (Gyöd) vezérről kapta. A kereszténység felvétele után a Szent István által Pécsváradra telepített bencés szerzeteseknek köszönhetően egy szláv eredetű Mária-szobor fölé emelt kápolnánál pihenhettek meg a vándorok. A II. Géza által emelt templomot az évszázadok folyamán többször is átépítették gótikus, majd barokk és neobarokk stílusban, a török hódoltság idején mecsetként funkcionált, később a reformátusokhoz került.

Az ellenreformáció alatt a Mária-kultusz egyik kiemelkedő központjává vált, miután 1687-ben Mária megjelent Tamásnak, egy helyi szőlősgazdának. A katolikus és református hívők tanúsága szerint a Boldogságos Szűz jelenéseiben kérte őket, hogy segítsék visszajuttatni a katolikusoknak a templomot.

A templom falfestményei egy testvérpár, Szilágyi András és Szilágyi Domokos munkái

A vallásos császári generális közbenjárására, I. Lipót német-római császár és magyar király rendelkezéseinek értelmében a katolikusok visszakapták az épületet, amely a ferencesek gondozásába került. A viharos évszázadokban nyoma veszett az eredeti kegyszobornak, ezért egy új Mária-szobrot szenteltek fel a 17. század végén, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. A béke beköszöntét követően a máriagyűdiek egyházi törvényszék elé járultak, ám így sem kapták vissza a szobrot: a helyére kerülő kegytárgyat a pécsi püspök, Nesselrode Ferenc Vilmos adományozta a templomnak. A XVIII. században Paulus Antonius Senser megkapó oltárképekkel díszítette a belső teret, amelyet egy évszázaddal később Tenkes-hegyi márvánnyal emeltek ki.

A jelenlegi Mária-szob-rot 1713-ban adományozta a templomnak a pécsi püspök

A következő időszakban tovább bővült a templomdomb épületegyüttese, amelyet a pestisjárvány alatt megmenekült Griller család által épített kápolna, a Zsolnay-mázas kerámiákkal díszített kálvária stációi és a gyógyító vizet adó Szentkút egészít ki. A csodás gyógyulások hálatáblákkal borított színhelyét VII. Pius pápa 1805-ben kegytemplomnak nyilvánította és búcsúkiváltságokkal látta el. Az 1990-es években tovább renoválták és restaurálták, így az immár teljes pompájában ragyogó templom kapta meg 2008-ban a basilica minor címet XVI. Benedek pápától.

Napjainkban évente több mint húsz búcsúnak, különböző egyházi ünnepeknek, összejöveteleknek, ifjúsági találkozóknak és nemzetközi zarándokok rendezvényeinek is helyet ad a templomdomb.

A többször is átépített szentély déli falát napóra díszíti  
Fotó: Szarka Evelin

Ha Máriagyűdre látogatunk, sétáljunk fel az 1900-ban állított jubileumi feszülethez, a Kiss György szobrászművész által készített korpuszhoz, amelyet Mézes Jézuskának is hívnak: a vadméhek fészkéből ugyanis a nagy melegben megolvad és a szobor alakjának lábán csorog le a méz.

A Magyar Zarándokutat nem szükséges két és fél hét, lassabb tempóban pedig egy hónap alatt egyhuzamban megtenni: a Dobogókőn, Szigetszentmiklóson, Ráckevén, a Szelidi-tó mellett, majd Kalocsán, Baján és Pécsen is áthaladó kiépített útvonallal akár hónapok vagy évek alatt is meg lehet ismerkedni. A szervezők szerint egy hét folyamatos túrázás vagy biciklizés szükséges ahhoz, hogy érezzük jótékony testi és lelki hatását.

 





Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!