Egy emberléptékű főváros a természeti csodák országában, Norvégiában

A vikingek és a modernitás

2015. február 04., 07:57 szerző: Gyuricza Ferenc
komment
A viking örökség és a modernitás találkozásának színhelye Norvégia fővárosa. A mintegy 600 ezer lakosú Oslo emberléptékű, főbb nevezetességeit, tipikus turistalátványosságait akár egy hetes ott-tartózkodással is feltérképezhetjük.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A skandináv államok közül Norvégia a legizgalmasabb, változatos természeti világa, csodálatos tájai, emberbaráti viszonyai miatt az év bármelyik szakában érdemes felkeresni. Ugyan az átlag magyar pénztárcának drága –- egy 2006-os kimutatás szerint Oslo a világ legdrágább városa -–, ám turistaközpontú szemléletmódja miatt megtalálhatjuk azokat a kiskapukat is, amelyek révén jelentősen csökkenthetők a kiadások.

Magyarországról egy oslói kirándulást csak repülővel érdemes tervezni. A város több repülőtérrel is rendelkezik, mindegyiket buszjárat köti össze a központtal, ahol sok szálláshely közül választhatunk. A város feltérképezését gyalogosan, a központtal érdemes kezdeni, ez a modernitás szimbóluma. Húszperces sétával szemügyre vehetjük azokat az épületeket, amelyek valamennyi Oslóról szóló prospektusban megtalálhatók: a Parlament, a városháza, a Nemzeti Színház, a királyi palota, a székesegyház és a Karl Johans bevásárlóutca. Ha belülről akarjuk őket szemügyre venni, akkor fél-fél napot áldozzunk rájuk.

A XIX. század második felében, 1861 és 1866 között emelt norvég Parlament (Stortinget) a világ legtöbb hasonló jellegű épületéhez képest kívülről sokkal visszafogottabb, Belülről is megtekinthetjük, angol és norvég nyelvű idegenvezetés hetente két nap áll rendelkezésünkre. A még újabb építésű, modernebb, hatalmas méretű városháza – amelynek két jellegzetes, bástyaszerű tornyának egyikén Európa egyik legnagyobb kültéri órája található – viszont állandóan nyitva a turisták előtt, csupán néhány terembe tiltott a belépés. Utóbbi épület belsejét a skandináv ország leghíresebb képzőművészeinek órási képei és freskói díszítik.

Az épületen, illetve közvetlen környezetében több szobor is található, így a város védőszentjeként ismert Szent Hallvardé, illetve a városalapító Harald Hardrade királyé is. A királyi palota az év csak meghatározott időszakában, júliusban és augusztusban látogatható. Ennek praktikus okai vannak, meglehetősen díszes belsejét így óvják az időjárás viszontagságainak kitett turistáktól.

Oslo egyik kulturális központja a klasszicista jellegű Nemzeti Színház, amelyben szinte minden este telt ház előtt zajlanak az előadások. Ezeket rendszerint norvég nyelven tartják, de a turistákra való tekintettel angol nyelvű programokat is kínálnak. Az épületet önmagáért is érdemes felkeresni, gazdagon díszített belseje lenyűgöző látványt nyújt.

A fővárosnak rengeteg temploma van, a legnagyobb közülük az a székesegyház, amely a XII. század végére készült el, ám később többször is kibővítették és átalakították. Belseje gazdag barokk díszítést kapott, bronz főkapuja Krisztust ábrázolja, oltára 1699-ből, királyi széke 1700-ból, keresztelőkútja pedig 1719-ből való.

A norvég Parlament a világ legtöbb hasonló jellegű épületéhez képest kívülről sokkal visszafogottabb, kevésbé díszes. Ennek ellenére egyik kedvelt célpontja a turistáknak, hiszen kissé erődítményszerű külleme vonzza a szemet, elüt a környezetétől 
Fotó: Gyuricza Ferenc

Múzeumot rengeteget találunk Norvégia fővárosában, ezek egy része a városközponton kívül a húsz percnyi utazásra található Bygdoy-félszigeten koncentrálódik. A város belterületén fekszik többek között a Munch Múzeum – a festő leghíresebb alkotása, a Sikoly a Nemzeti Galériában látható –, az Ibsen Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum, míg a félszigeten a néprajzi múzeum mellett a Viking Hajók Múzeumát és a Framhusetet, Amundsen és Nansen sarkkutató hajójának kiállítótermét, valamint a Norvég Tengerészeti Múzeumot is felkereshetjük. Oslo gazdag kulturális életének további színterei a koncerttermek, az élőzenés pubok és klubok, melyek egy részét a Karl Johans bevásárlóutcában nyitottak, valamint az egyszerű közösségi terek, amelyek állandó nyüzsgése az antik agorákat idézi.

A norvégok igen egészséges életmódot folytatnak, egészségesen táplálkoznak, az utcák és terek tele sportolókkal, a gyorséttermeket rendszerint kerülik, azok inkább a turisták kiszolgálására nyíltak. Öltözködésük a klímához alkalmazkodó, ugyanakkor divatos is, viszont a tömegcikkeket kerülik. A tömegközlekedési hálózat nagyon fejlett, viszont drága, de hosszabb ott-tartózkodás esetén sincs rá igazán szükség.

Érdemes megtekinteni a Norvég Néprajzi Múzeumba átszállított régi fatemplomot, amely az 1015 és 1028 között uralkodott király, a később szentté avatott Olav nevét viseli. A régi fatemplomok viszonylag kisebb méretű szakrális építmények, ám belsejük rengeteg faragott díszítést tartalmaz. A fatemplomok többsége az évszázadok során elpusztult, így ezt az építményt óriási becsben tartják.

Gyuricza Ferenc

2015. február 04., 07:57 szerző: Gyuricza Ferenc

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...