Csodás gyógyulások helye

2016. december 14., 09:00 szerző: Müller Anikó Hanga fotós: Müller Anikó Hanga
komment
Máriagyűd - Templomát csodatévő szent helynek tartják, Magyarország egyik legősibb kegyhelye. Az évente közel harminc alkalommal megtartott búcsúkra idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Máriagyűd Siklós település része, Magyarország egyik legősibb kegy- és búcsújáró helye. A dombja alatti forrás már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, a Sopianae-t (Pécset) és Mursát (Eszéket) összekötő út mellett. Nevét a magyar honfoglalók között érkező Győd vezérről kapta. Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé.

A török megszállás idején mecsetté alakították át, később a görög keletiek, majd a kálvinisták vették birtokba. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá, fölé 1148-ban II. Géza király templomot építtetett. A király és főnemesei gyakran látogattak ide.

A 15. században gótikus stílusban újjáépítették. A mai templom 1742-ben épült, a hívek és Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török időkben azonban eltűnt. Ma az eszéki ferences templomban látható.

A Rákóczi-szabadságharc idején került oda, először Siklóson rejtegették, nehogy a harcok kárt tegyenek benne. A támadók a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, sikertelenül, hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez.

A templombelső festményei és az 1900-ból való orgona

A ma látható Mária-szobrot Nesselrode Ferenc pécsi püspök adományozta 1713-ban. 1689-ben a templomnál Mária-jelenések kezdődtek, melyekben a megjelent Boldogságos Szűz azt kérte, újra a katolikusoké legyen a templom. Minderről a siklósi plébános jegyzőkönyvet vett fel, a tanúkkal felkereste a szigetvári császári generálist, Gabriel Vecchit, aki azonnal elrendelte a karhatalommal való visszaadást.

A Mária-szobor 1713-ból

Egy 1757. december 4-én keltezett irat szerint egyházi nyomozás történt, mely elismerte csodatévő szent helynek a templomot. Az 1737-38-as pestisjárvány idején fogadalmi körmenetben érkeztek a hívők, a templom környékének is gyógyító hatást is tulajdonítottak. A járványtól megmenekülvén évente visszatértek. Miután 1738-ban Siklós lakói is ide gyűltek, a járványnak csodával határos módon vége szakadt.

Ennek állít emléket a templomhoz keleti irányból csatlakozó Szent Mihály-kápolna, melynek jobb oldalába beépítve a hagyomány szerint az eredeti, a bencések által épített kápolna maradványa is látható. Az évkönyvek tanúsága szerint a csodás gyógyulások folytatódnak, 1723-1799 között háromszázkét esetet jegyeztek föl.

Az ősi kegytemplom

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek sok 16. századi legendát feljegyeztek.

1995-1996-ban, a nagyarányú külső és belső műemléki felújítások idején - Pavlekovics Ferenc plébános irányításával - készültek a templombelső falfestményei, melyek a Szilágyi testvérpár, András és Domokos alkotásai. Az 1900-ban épített orgona a pécsi Angster orgonagyár egykori tanonca, Biebert József munkája. Délnyugatra néző főhomlokzatát hangsúlyozó, egyenként ötvenhat méteres tornyaiban négy harang lakik, melyeket Szlezák László harangöntő készített 1935-ben.

A gyűdi forrás a Kútvölgyben folydogált - vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza a zarándokok -, ma már jobbára csak tavasszal telik meg vízzel, szerepét átvette a mesterségesen kialakított Szent Pál kútja.

A ferences rendház 1739-ben, barokk stílusban épült

Máriagyűdön a búcsú napja július 2-án van, Mária-napkor, és jelesebb katolikus ünnepekkor is búcsút tartanak, évente közel harminc alkalommal. Van édesanyák, romák, fiatalok, németek, horvátok, bukovinai székelyek, szenvedélybetegek, idősek és betegek, katolikus iskolák zarándoklata és búcsúja, hála-adás a terménybetakarításért.A kálvária domborművei a pécsi Zsolnay-gyár kerámiaképei, a Piéta Szitányi Gábor alkotása.

Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezer-re becsülik. A kegytemplo-mot 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor rangra emelte.

Müller Anikó Hanga

2016. december 14., 09:00 szerző: Müller Anikó Hanga fotós: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...