Egykor bevándorlók formálták Szentendrét, a hét templom városa hangulatos településsé nőtte ki magát

A réges-régen szarmaták és avarok által is lakott helység Budapesttől 23 kilométerre található. Ugorva egy relatíve hatalmasat az időben, a XII. században Szentendre a veszprémi püspökség okleveleket kiállító székhelyeként működött. Az Árpád-háziak uralkodásának idején udvarhely, azaz királyi szálláshely, majd főesperesi székhely is lett. A XIV. században az első rigómezei csata hatására kisszámú szerb bevándorló telepedett itt le, majd a további harcok elől menekülve többen érkeztek a településre. A törökök uralma idején elnéptelenedett, a XVII. században konkrétan egy itt élő családról szól a fáma. Szentendrét 1686-ban számolták fel végleg Ibrahim pasa fennhatósága alól. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás aztán meghatározó nyomot hagyott a városképen, pozitív értelemben. A mai városközpont kereskedőházai például ebből az időből származnak. A szerbek mellett komoly számban érkeztek ide dalmátok, bosnyákok is, előbbiek a Szamárhegyen telepedtek le. Mindnyájuknak köszönhető, hogy az addig egytemplomos településből héttemplomos városka lett. Ezek a templomok eredetileg mind fából készültek, később húztak fel falakat és építettek hozzájuk tornyokat. A városkép meghatározó részei a már említett szerb kereskedőházak, amelyek mediterrán stílusa jellegzetessé teszi a települést. Ezek földszintjén volt általában az üzlet, az emeleten lakott a család, a pincében pedig különböző termékeket, valamint bort tároltak. A városban egyébként több kisebbség is képviselteti magát, van horvát, lengyel, német és szerb önkormányzat is.

A Fő tér egykori szerb kereskedőházainak mediterrán stílusa jellegzetessé teszi a települést

A Flórián-kápolna mögött található meg az egykori római város (Kossuth L. u.), majd a Bükkös-patak mentén álló Pozsarevacska templom mellett elhaladva eljuthat a látogató a Dumtsa Jenő (az első polgármester) utcába, amely a déli városrész főutcájának tekinthető. A Duna melletti sétányon áll a Péter-Pál római katolikus templom, és innen nem messze van a Pajor-kúria, a Szamos Marcipán- és Látványműhely, valamint a Barcsay Múzeum, mely Barcsay Jenő munkáit mutatja be egy állandó kiállítás keretében.

A Duna melletti sétánytól nem messze található a marcipánmúzeum, ahol az Országház kicsinyített mása is megtekinthető

A Fő tér már a történelmi városmag része, egykor a szerb negyed központja volt. Itt található meg a Szentendrei képtár, a Ferenczy Múzeum - Ferenczy Béni szobrászművész és Ferenczy Noémi gobelinművész a város szülötte -, valamint a barokk és rokokó stílusban épült Blagovesztenszka görögkeleti templom. A tér mellett magasodik a Várdomb, melynek tetején található a Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom a Templom téren. Az eredeti a XIII. században épülhetett, de lerombolták, így a következő évszázadban építették újjá gótikus, a XVIII. században pedig barokk stílusban az épületet. Mögötte várja a látogatókat a Czóbel Béla Múzeum, melyet 1975-ben nyitottak meg, amikor még maga a művész is élt. A posztimpresszionista stílusban dolgozó festő télen Párizsban alkotott, nyáron Szentendrén. A gyűjtemény anyaga tartalmazza az életút művészi állomásait, azaz a festő különböző korszakait: az akadémikus kezdetek idejéből, a nagybányai plain air, a modern irányzatok kipróbálásának korszakából is kapunk ízelítőt. A Várdomb mellett a Városháza téren áll maga a városháza, illetve az Opovacska (ma református) templom. De itt emelkedik a magasba a rokokó és barokk stílusjegyeket is viselő görögkeleti püspöki palota, más néven Belgrád-székesegyház (Belgrádból érkező bevándorlók építették annak idején).

Leszögezhető, hogy a városban ez az egyik legdíszesebb és legmonumentálisabb épület, csak nem érvényesül a nagysága, mert elkerítették és fák takarják el nagy részét. A szerb egyházművészeti gyűjtemény is itt kapott méltó helyet. A város északi részén terül el a Rab Ráby tér, a horvát telepesek főtere, kicsit távolabb pedig a szerb ortodox Preobazsenszka-templom. A Szentendrei Régi Művésztelep még egy kicsit északabbra fekszik, valamint a Kerényi Jenő Emlékmúzeum a szoborparkkal.

A skanzen tájegységekbe szervezve mutatja be a hazánk területén élt elődök lakáskultúráját, gazdálkodási szokásait, építészetét
Fotó: skanzen

A város mellett kihagyhatatlan a Szentendrei Néprajzi Múzeum, azaz a skanzen. Állandó kiállításokkal és programokkal várják a szervezők az érdeklődőket, például szeptember 5-én a II. Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozójára várják az érdeklődőket. A skanzen - mely folyamatosan látogatható - tájegységekbe szervezve mutatja be a kb. 200 évvel ezelőtt hazánk területén élt elődeink lakáskultúráját, gazdálkodási szokásait, építészetét.

A Dunakanyar eme városának felfedezése előtt vagy után érdemes ellátogatni a Pap-szigetre, amely napjainkban leginkább hangulatos strand és üdülőhely. Létezik Szentendrén már egy Akvárium és Terrárium Ház is, azonban ebben az évben nem látogatható, mivel komolyabb terveik is vannak az üzemeltetőknek. Azonban azok, akik szeretik az izgalmakat, az airsoftpályán kiélhetik ilyen irányú késztetéseiket.