Európa barokk gyöngyszeme: Eger

Észak-Magyarország második legnagyobb városa Miskolc után 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb, ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

Eger városát különböző sorscsapások érték, melyeket túlélt: 1800-ban a város fele leégett, 1801-ben pedig a vár déli fala leomlott. Mindezek ellenére virágzó történelmi várossá változott napjainkra. Szebbnél szebb épületei, intézményei csalogatják az ide érkezőket.

Századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a magyar Athénnak is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, sőt, a csatornázást is már ekkor elkezdték. Fejlődésnek indult e csodálatos város.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki.

Eger számtalan szebbnél szebb építménnyel büszkélkedik. Az Eszterházy téren található a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. század végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma főiskola működik.

A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és Specula periszkóp szintén kuriózumnak számít.

Az egri bazilika Magyarország második legnagyobb temploma. Hild József tervei szerint 1831 1837 között épült, belső kialakítása azonban még további 120 éven át tartott

Eger egyetlen klasszicista építménye Magyarország második legnagyobb temploma, a bazilika. Hild József tervei szerint 1831 1837 között épült Pyrker János László érsek megrendelésére. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6 7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai.

A Kossuth Lajos utca Eger barokk műemlékekben leggazdagabb utcája. Az Érsekkert város legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak).

Vonzó célpont a városba látogató turisták számára a termál- és élményfürdő, valamint a Törökfürdő, amelynek első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik. A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török időkben. Törökök építették rituális célból. Ma már gyógyfürdő, radonos vize Magyarországon egyedülálló, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.

Az egri vár ódon falai között található a kazamata, a hősök terme, valamint történeti és időszakos kiállítások. Kilátás
a városra a várból

Az egri vár ódon falai közt található a kazamata, a hősök terme, a történeti és időszakos kiállítások. A gótikus palotában a képtár, romkert, Gárdonyi Géza sírja, az ispotály-pince, a panoptikum, az éremverde kínál változatos időtöltést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Látogatható még Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írójának emlékháza is. A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Az ódon utcákban hangulatos presszók, kávéházak, cukrászdák várják a megpihenni vágyó turistákat.

A Szépasszony-völgyben közel 200 pince csalogatja az ide érkezőket. A pincéket az Eger határában található vulkanikus tufába vájták, előnye, hogy ezekben a pincékben a bor állandó 10 15 fokos hőmérsékleten tartható. A táj jellegzetes zamatú nedűje az Egri Bikavér. e nemes bornak külön ünnepe van, melyet minden évben megrendeznek. 2015-ben immár XIX. alkalommal kerül megrendezésre július 9 12-én.

A város gyönyörű, sok-sok látnivaló tárul elénk, érdemes ide látogatni, örök élményben lehet részünk.

Az egri vár

A vár ostromának történetét ma leginkább Gárdonyi Egri csillagok című regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen lerombolt várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három- hetes ellenállás után feladott.